Hirtelen allergiás rosszullét - hogyan ismerjük fel?

Az allergiás tünetek egészen enyhék és nagyon súlyosak is lehetnek

Az allergiás tünetek felismerése nem mindig egyszerű, hiszen az enyhe kellemetlenségtől egészen az életveszélyes állapotig terjed a tünetek skálája.

• Enyhe tünetnek számít például a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, enyhe viszketés.
• Közepesen súlyos tüneteknek minősül a tartós köhögés vagy nehézlégzés, a kiterjedtebb bőrkiütés (pl. csalánkiütés), a hasi panaszok, a szemek vagy arc enyhe duzzanata.
• Súlyos allergiás reakciót jelent, ha valaki légzési nehézséget, torokszorítást, jelentős duzzanatot tapasztal az ajkakon, szemhéjon, nyelven, szapora pulzus, gyengeség jelentkezik nála.

- A legsúlyosabb forma, az ún. anafilaxia életveszélyes lehet, tehát azonnali ellátást igényel, vagyis mentőt kell hívni. Súlyos allergiás reakció esetén ugyanis a keringési, légző-, emésztő- és idegrendszer is érintetté válhat. Ilyenkor szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, nehézlégzés, sípoló légzés, ájulás vagy akár sokkos állapot is kialakulhat. Ezek együttese az anafilaxia, amely gyorsan súlyosbodó, életveszélyes állapot, és akár halálos is lehet – ismerteti Mezei doktornő.
Igazolt allergiásoknál az allergénnel történő találkozáskor kialakuló hirtelen keringési vagy légzési tünetek már bőrtünetek nélkül is anafilaxiára utalhatnak. Más esetekben a tünetek gondos mérlegelést igényelnek. Az anafilaxia gyakran testszerte jelentkező csalánkiütéssel indul, amelyhez légzési, keringési vagy gyomor-bélrendszeri panaszok társulnak, ilyenkor az adrenalint azonnal be kell adni.
Az anafilaxiás sokk általában az allergénnel való találkozást követően 15–30 percen belül alakul ki, de akár néhány perc is elegendő lehet hozzá. A 24 órán túl jelentkező tünetek már nem számítanak anafilaxiás sokknak, kezelésük is eltérő.

Mit kell tenni allergiás sokk esetén?

Ha valakinél hirtelen súlyos allergiás tünetek jelentkeznek – amelyek közül könnyű észrevenni a gyengeséget, a zavartságot, a hányást, a fulladást vagy az ájulást –, azonnal mentőt kell hívni. Ha azonban az érintettnél korábban nem igazoltak étel-, gyógyszer- vagy rovarméreg-allergiát, és nincs nála sürgősségi gyógyszer, az adrenalin (Epipen) beadását mérlegelni kell, mert hasonló tüneteket más súlyos állapotok, például infarktus vagy stroke is okozhatnak. Bőrtünetek hiányában a rosszullét nem tekinthető egyértelműen anafilaxiának, ezért fontos a mentőszolgálattal történő telefonos egyeztetés is.
Ha viszont az allergénnel történő találkozást követően perceken belül súlyos tünetek és csalánkiütés is kialakul, nagy valószínűséggel allergiás reakcióról van szó. Ilyenkor elsősegélyként adrenalin tartalmú Epipent kell beadni (amennyiben ezt magánál tartja a beteg), majd a mentő érkezéséig a beteget fekvő helyzetben kell tartani, és kórházba szállítani.
Ha valakinél anafilaxiás sokk gyanúja merül fel, de nem ismert allergiás és nincs nála Epipen, a legfontosabb a mentők azonnali hívása. A segítség megérkezéséig:

• a beteget fektessük le, lábait emeljük meg,
• szoros ruházatát lazítsuk meg,
• ne hagyjuk egyedül,
• figyeljük a légzését és a tudatállapotát,
• ha hány, fordítsuk stabil oldalfekvésbe,
• légzésleállás esetén kezdjük meg az újraélesztést.

Melyek a legfontosabb teendők a későbbiekben?

- Az esemény után a legfontosabb az allergia pontos kivizsgálása, már csak azért is, mert ettől függhet az Epipen injekció felírása. Az allergia bőrpróbával vagy vérvizsgálattal igazolható, amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem helyettesítik - hangsúlyozza dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa. - A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy valódi allergiáról van-e szó, és hogy a túlérzékenységet pontosan mi váltja-e ki. Ha megvan az allergiáról szóló diagnózis, erre alapozva az érintettnek mindig magánál kell tartania az önbelövő adrenalin injekciót, hogy az esetleges következő alkalomnál már magának is be tudja adni azt.
Az Epipen mellett hosszú távú megoldást jelenthet az immunterápia – ez utóbbi rovarméreg allergia esetén kórházban zajlik. Ennek során az allergént fokozatosan emelkedő dózisban adják be injekció formájában, több éven át, hogy a szervezet toleranciát alakítson ki. Így később az allergénnek való találkozás nagy eséllyel már nem okoz súlyos reakciót.

Dióhéjban

A hirtelen kialakuló súlyos allergiás reakció gyors felismerése életmentő lehet, mert az anafilaxia percek alatt életveszélyes állapotba fordulhat. A korai tünetek felismerése és az azonnali segítségnyújtás – szükség esetén adrenalin alkalmazása és mentőhívás – jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát. A későbbi allergológiai kivizsgálás pedig azért fontos, hogy pontosan azonosítsák a kiváltó allergént, és eldöntsék, szükség van-e sürgősségi gyógyszerre vagy hosszú távú kezelésre. Bizonyos esetekben az immunterápia tartós védelmet nyújthat, mert segíthet megelőzni a jövőbeni súlyos reakciókat.

Tudástár:

https://www.uptodate.com/contents/anaphylaxis-emergency-treatment

https://www.anaphylaxis.org.uk/fact-sheet/food-immunotherapy/

Forrás: Allergiaközpont - Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)