Arra gyanakszik, hogy tünetei összefüggnek a glutén fogyasztásával? Mit tegyen, ha már diétázott a kivizsgálás előtt?

Glutén-hisztéria?

Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában. Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.

Téves negatív eredmény születhet

A két betegség kivizsgálási módja ugyan különböző, azonban mindkettőnél fontos, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt ne zárja ki étrendjéből a gluténtartalmú ételeket – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása.

Mi a teendő, ha valaki már gluténmentes diétát tart a vizsgálatok megkezdése előtt?

Ilyen esetben sajnos vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. Sokan tapasztalják, hogy ilyenkor, a visszaterheléskor a korábbi tüneteik hatványozottan jelentkeznek. Aki emiatt nem tud visszatérni a gluténtartalmú diétára, annak genetikai vizsgálatot érdemes végeztetnie. Ez a vizsgálat azonban nem minden esetben ad egyértelmű iránymutatást. Ha negatív a teszt, akkor nagy valószínűséggel kizárható a lisztérzékenység. Ha azonban pozitív, vagyis a HLA-DQ2/DQ8 gén kimutatható, az jelentheti azt is, hogy az illető csak hordozója a génnek, ez azonban nem jelenti a betegség megjelenését is egyben.

Jobb későn, mint soha!

Akkor is van tehát megoldás a kivizsgálásra, ha a beteg már egy ideje tartja a diétát – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A legfontosabb az lenne, hogy ha panaszai vannak, akkor jöjjön el és járjunk utána, hogy melyik betegséghez köthetőek a tünetei. A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén súlyos szövődményekkel ugyan nem kell számolni, ám az érintettek számára mégis nagy segítség, ha kiderül, mi okozza régóta fennálló, szerteágazó panaszaikat és a diétával meg tudják szüntetni azokat. Lisztérzékenység esetében azonban a glutén fogyasztása felszívódási zavart, vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget, ismételt vetéléseket, rosszindulatú betegségeket, gyermekkorban fejlődési zavart is okozhat.