Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?
Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?
Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?
A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.
A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.
Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.
Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
endelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekA reflux egy olyan ritka fajtájában szenvedtem hosszú ideig, ami kínzó légúti tünetekkel jár, és a tüdőmben is szövődményt okozott. Hidvégi Edit doktornő volt az első orvos, aki egyrészt komolyan vette a problémámat, másrészt egységben látta és tudta kezelni ezt a két állapotot. Alapos és mély szakmai tudásának, körültekintésének, a gondosan megválasztott terápiáknak és nem utolsósorban szeretetteljes biztatásának köszönhetően már három hónapja gyógyszerek nélkül is teljesen jól vagyok. Külön kiemelendő, hogy a személyes találkozások mellett a doktornő számos alkalommal adott lehetőséget e-mailes konzultációra. Kérdéseimre adott világos magyarázatai és pontos instrukciói szintén nagymértékben hozzájárultak a gyógyulásomhoz.”
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.