A diagnózis utáni első sokkhatást követi a másik, amikor az ételallergiás ember találkozik a környezete reakciójával. Az érintett, aki addigra már alaposan körbejárta a témát, nem érti, hogy a többiek hogyan lehetnek ennyire tájékozatlanok, vagy akár tapintatlanok a diétáját illetően. Az előttünk álló ünnep, a rokonlátogatással egybekötött ebédek és vacsorák időszaka kapcsán Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusával a speciális diétát tartók nehézségeiről beszélgettünk.
Ételallergia, ételintolerancia, tejfehérje, laktóz és glutén – az átlagember szótárában ritkán előforduló kifejezések, ám annál többet mond annak, akinek valamilyen okból kifolyólag kerülnie kell egy vagy több összetevőt. Ezeket valóban csak akkor tanuljuk meg, ha a diéta miatt szükségünk van rá, hogy akár a készételek csomagolásáról, akár a főzéshez alapanyagok vásárlása során tájékozódni tudjunk, hogy mi az, amit fogyaszthatunk. Ilyenkor az ember teljesen más szemmel válogat a boltok polcain, mint korábban. Már nem a régi kedvenc, vagy az éppen megkívánt, esetleg akkor épp akciós termék fog a kosárba kerülni, hanem kizárólag az, amit a diéta megenged, a számunkra tiltott összetevőt nem tartalmazó termék.
A család részéről jólesik ilyenkor minden támogatás, elsőként az, ha nem sajnálattal, hanem érdeklődéssel fordulunk a diétázó felé. Javasolni szoktam, hogy a diétás tanácsadásra hozzák magukkal azt a családtagjukat is, akiről úgy gondolják, hogy fontos, hogy ő is részletes képet kapjon a diéta részleteiről – mondja Szarka Dorottya. Ő lehet a férj, feleség, de gyerekek esetében például a felügyeletbe besegítő nagymama, akinek szintén fontos tudnia, hogy miért nem eheti mostantól uzsonnára a kedvenc kekszét az unokája, vagy miért kell mostantól bizonyos szabályokat betartani a konyhában. A közelgő ünnep kapcsán ezek a kérdések még inkább előkerülnek, az alábbiakban ezért összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló tévedéseket.
A tejmentes diéta nemcsak a dobozos tej lecserélését jelenti növényi „tejekre”, hanem mindent mellőzni kell az étrendből, ami tejet, vagy tejszármazékot tartalmaz. Tejfölt, tejszínt, joghurtot, kefírt, vajat sem használhatunk a sütés-főzés során, sőt a margarinok közül is csak azt, aminek az összetevői közt nem szerepel tejszármazék. Ezeket növényi készítményekkel – kókusz-, rizs-, zabtejszín – lehet helyettesíteni. Fontos tudni, hogy a késztermékek: pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék, felvágottak is tartalmazhatnak tejet!
Ha a recept szerint mindössze 2dl joghurtot használtunk is fel a 12 szeletes tortához, amiből az allergiás egy szeletet eszik, vagy csak 2 kanál búzaliszttel készítjük a rántást, az számunkra kevésnek tűnhet, az ő szervezete azonban nem így érzi, ezt fogadjuk el. „Enyhébb” esetben órákig-napokig tartó hasfájást, görcsöket és puffadást okozunk neki, súlyosabb esetben akár életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő reakció is kialakulhat.
Vannak, akiknek nemcsak azokat a termékeket kell kerülniük, ahol az allergén (amit a diétában mellőznie kell) az összetevők között szerepel, hanem még a „nyomokban tartalmazhat” feliratú készételeket sem fogyaszthatják, mert attól is tüneteik vannak. Ilyen kényes kérdés az elkészített ételek tálalása is. Ha végig odafigyeltünk: allergénmentes alapanyagokat vásároltunk, amik a főzés során sem érintkeztek a család többi tagjának készített ételekkel, akkor a tálalásnál se kövessük el azt a hibát, hogy egy tálcán, egymás mellé téve szervírozzuk például a mentes és a sima panírral készült rántott húst. A nagy gonddal készített mentes étel a tálalás során is szennyeződhet (allergén kerülhet rá) és sajnos ez is épp olyan tüneteket okozhat, mint a normál panírral készült hús elfogyasztása.
Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia: más a nevük, de a diéta azonos: az érintettek nem fogyaszanak glutént, pontosabban olyan gabonát, amiben ez a fehérje megtalálható. A diétában kerülendő a búza, a rozs és az árpa, zabból csak az igazoltan gluténmentes változat fogyasztható. Emellett ugyanúgy sütnek-főznek, például rizs-, kukorica-, hajdina-, cirok-, mandula, kókusz vagy köleslisztből, de léteznek gluténmentes céllisztek is, ezek már eleve olyan összeállításban kerülnek a polcokra, hogy viszonylag egyszerűen (víz, tojás, cukor hozzáadásával) sütemény, nokedli vagy kenyér készíthető belőlük.
Akinél a speciális étkezés nem a mindennapok része, nincsenek meg a jól bevált receptjei vagy nem érzi biztonságosnak – allergénmentesnek – a konyhát a főzéshez és úgy dönt, hogy inkább nem kockáztat, akkor vegyen bátran kész terméket! Ma már a legtöbb boltban elérhető – vagy webshopokból rendelhető – az adott diétának megfelelő allergéntől mentes sütemény, keksz, nassolni való. Biztos lehet benne, hogy a mentesen étkező vendégnek ez a figyelmesség is jól fog esni.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.