A tejtermékmentes diéta kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre ad választ Szarka Dorottya dietetikus.
Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel:
tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).
Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!
Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség – magyarázza Szarka Dorottya. „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van "tej". Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”
Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív - kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.
Az állati eredetű tejtermékek elhagyásával a napi kalciumszükséglet egy része fedezhető a kalciummal dúsított növényi „tejitalok” fogyasztásával, ám emellett az étkezést is célszerű úgy összeállítani, hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását. A kalcium ráadásul nemcsak a csontok egészségéért felel, de fontos szerepet kap az izom-összehúzódások során és a vérnyomás szabályozásában is. A napi kalciumszükséglet életkoronként eltérő: gyerekeknél 600-800 mg, tinédzsereknél 800-1300 mg, felnőtteknél 1000 mg, várandós, szoptatós anyák, váltózókor után nők és 70 év feletti férfiak esetében 1200-1300 mg. Pótlásáról az alábbi kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával gondoskodhatunk: amaránt, mák, brokkoli, csicseriborsó, szardínia, aszalványok, petrezselyemzöld, narancs, magas kalciumtartalmú (literenként meghaladja a 150 mg-ot) ásványvíz és tojássárgája.
A tejhez és sajthoz hasonlóan joghurt is készíthető növényi alapanyagokból. A növényi tejhez probiotikum kapszulát adva érhető el a joghurt állaga, ám fontos arra figyelni, hogy milyen kapszulát használunk. Egyes gyártók ugyanis a tejsav baktériumokat tejet tartalmazó táptalajon szaporítják, így tejfehérje-allergiások mindig alaposan ellenőrizzék, tejmentes-e a probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő!
Az ősz – különösen a nyár vége és az ősz eleje – több pollen–étel keresztreakció szempontjából is kiemelt időszak. Ennek fő oka, hogy ilyenkor még jelentős a parlagfű, illetve a fekete üröm pollenterhelése, ezekhez bizonyos élelmiszerekkel kialakuló keresztreakció társulhat. Ugyanakkor dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak pollen-étel, de pollen-pollen és további keresztallergiák is léteznek, amelyek kimutatására nem mindig alkalmas a hagyományos allergiateszt.
A szénanátha kezelésével nem érdemes megvárni, amíg a tünetek erőssé válnak. Ha előre tudható, mikor kezdődik az allergia, 1–2 héttel korábban érdemes elkezdeni a kezelést, de a már kialakult tünetek esetén sem késő elkezdeni a tünetek csökkentését. Ugyanakkor dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós, oki kezelés a parlagfű, fekete üröm ellen idén már nem indítható, de jövő tavasszal érdemes az immunterápiát is megfontolni a parlagfű-, és fekete üröm allergiás pácienseknek.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás