Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az autoimmun betegségek azért alakulnak ki, mert a szervezet „tévedésből” a saját sejtjei, vagy egyébként ártalmatlan anyagok ellen kezd védekezni. Ennek következtében az adott szerv működése nem lesz megfelelő és idővel megjelennek a betegség tünetei. Ha a pajzsmirigyről van szó, két autoimmun betegség alakulhat ki. Az egyik a Graves-Basedow kór, mely a pajzsmirigy túlműködését okozza. A másik a Hashimoto thyreoditis, amelynél az immunrendszer tévesen támadja meg a pajzsmirigyet, ami idővel a szerv gyulladásához és alulműködéshez vezet. A Hashimoto-thyreoiditis tünetei változatosak lehetnek, de a legjellemzőbbek az alábbiak:
kimerültség, állandó fáradtság,A cöliákia (régi nevén: lisztérzékenység) szintén autoimmun betegség, mely a vékonybélbolyhok pusztulása miatt az egész szervezet működésére kihatással van. A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható glutén egyik fehérje alkotója. Ez a fehérje a búzában a gliadin, az árpában a hordein és a rozsban a secalin. A cöliákia szerteágazó tüneteket okozhat, többek közt az alábbiakat:
Felnőttkorban kevésbé egyértelműek a tünetek, gyerekeknél a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után mutatkozhatnak panaszok. Az érintett gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad, fejlődésben elmarad, jellemzően ingerlékeny, fáradt. Széklete zsírfényű, ami már felszívódási zavarra utal és ez okozza később a vitamin- és vashiányt is.
Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy gyakran társulnak más autoimmun betegségekkel. Emögött bonyolult összefüggések állnak, de az például bizonyított, hogy a cöliákia főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt számos nem emésztőszervi problémához is vezethet, mint például a krónikus fáradtság, a csontritkulás, a szájnyálkahártya fekélyek, a hajhullás, az izomgyengeség, a vashiány, a menstruációs problémák, a fogantatási nehézség. Ugyancsak ismert, hogy vannak olyan betegségek, amelyek cöliákia esetén gyakrabban előfordulnak. Ilyen például a cukorbetegség, az autoimmun májbetegség, a Sjörgen szindróma és a pajzsmirigy autoimmun zavara is.
Mivel az összefüggés kétirányú, tehát az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto (vagy Graves-Basedow) betegek, ezért a kivizsgálásokat mindkét irányban érdemes lefolytatni.
A pajzsmirigy alulműködés diagnózisához elsősorban egy vérvétel szükséges, amely után a laborban meghatározzák a hormonszinteket, elsősorban az agyalapi mirigy által termelt TSH-t, és a pajzsmirigy hormonokat (fT3 és fT4). Ezeken túl további vérvizsgálatok is szükségesek lehetnek, hogy azonosítsák a Hashimoto-kórt jelző antitesteket a vérben, illetve pajzsmirigy ultrahang vizsgálatra is sor kerül.
- A cöliákiával kapcsolatos nagyon fontos, hogy senki se diagnosztizálja önmagát, és ne kezdjen gluténmentes diétába diagnózis nélkül – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa. – A kivizsgálás egy szakorvosi konzultációval kezdődik, és ha a tünetek erre utalnak, következik a vérvizsgálat, ahol IgA, IgG, tTG antitesteket vizsgálunk, ezt követően endoszkópiás vizsgálat során végzett vékonybél biopsziával igazolható a cöliákia. A cöliákiáról tudni érdemes, hogy nem gyógyítható, de élethosszig tartó gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető. Ennek hatására a vékonybélbolyhai regenerálódnak, helyreáll a felszívó képesség, a hiánybetegségek, tünetek megszűnnek.
Tudástár:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9312543/
https://celiac.org/about-celiac-disease/related-conditions/autoimmune-disorders/
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekElégedett voltam a normális hangnemmel, hogy mindenki segítőkész és türelmes. Meg hogy a négy hónapja tartó kálváriám a bőrkiütésekkel végre véget ért, s meglett a megfejtés :)
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.