Több kutatás is foglalkozik a fiatalkori elhízás egyre terjedő problémájával. Sajnos ez annyira jellemző, hogy míg korábban az általános iskolások, majd az óvodások, most pedig már a 3 év alattiak körében is egyre több gyermeknél megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékű túlsúly – számol be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a mai gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban és többet a szobában, a televízió, a számítógép, táblagép előtt, ám a mozgásszegény életmód mellett a nem megfelelően kialakított táplálkozási szokások is döntő tényezőt képviselnek.
Korán rászoktatjuk az édességekreTízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt gyermekének, 1 éves kor felett pedig szinte kivétel nélkül minden kisgyerek kap naponta cukros édességet – olvasható az „Első 1000 nap” program közleményében. Sajnos a következmények sem maradnak el. 10-20 éve még az 1-es típusú, autoimmun eredetű cukorbetegség volt inkább jellemző gyermekeknél, mára viszont egyes körzetekben az összes új diabéteszes gyermek felénél a korábban felnőtt, vagy idősebb kori néven is ismert 2-es típusú diabétesz a diagnózis. A túl sok cukrot tartalmazó étrend következményei tehát jó láthatóak, a JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent kutatás pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyes étkezési szokások kialakítása is épp ilyen fontos.
Egy éves korára a gyermek megtriplázza a születési súlyát, ám ha a súlynövekedés ennél gyorsabb ütemben megy végbe, akkor nagyobb eséllyel lesz hajlamos az elhízásra a későbbi években. A felmérések szerint az Egyesült Államokban élő 2-5 évesek 20 százaléka túlsúlyos. A kutatók azonban most elsősorban nem a gyermekek étrendjét, hanem azt vizsgálták, hogy a résztvevő 279 első gyermekes anyuka miként reagál a gyermek jelzéseire, milyen gyakran használja az evést a kicsi megnyugtatására. A szülők egy részét bevonták egy tanácsadói programba, ahol ellátták őket a kicsi napirendjére – étkezés, alvás - és érzelmi fejlődésére, a közös játékra vonatkozó hasznos tanácsokkal. Egy év elteltével ebben a csoportban 5.5, a kontroll csoportban pedig 12.7 százalék volt a túlsúlyos gyerekek aránya.
Dr. Polgár Marianne hangsúlyozza, hogy az ízérzékelés az első időszakban, még a gyermek 3 éves kora előtt kialakul, ezért nagyon fontos, hogy ne cukrozzuk és sózzuk túl a kicsi ételeit, hagyjuk, hogy megismerje és megszeresse azok természetes ízét. Emellett – ahogyan a kutatás is rámutatott – nagyon fontos a helyes étkezési szokások kialakítása. Ne használjuk az evést a kicsi megnyugtatására, mert ezzel csak a túlsúly kialakulását segítjük. Ehelyett törekedjünk olyan napirend kialakítására, amiben az életkorának megfelelően összeállított, változatos étrendet biztosítunk számára. Jó, ha a család hétköznap is legalább egy étkezést közösen tud tölteni. Ilyenkor nyugodt légkörben, nem a tévé előtt falatozva beszélgethetünk is, de ami nagyon fontos, a legjobb nevelési eszköz a példamutatás. Ha a kicsi azt látja, hogy a mi tányérunkra is egészséges falatok kerülnek, akkor ő is szívesen fogyasztja majd.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.