Az Archives of Disease in Childhood folyóiratban megjelent adatok alapján, az Egyesült Királyságban élő gyermekek 1 százaléka érintett lehet. A kutatás szerint a betegszám emelkedése elsősorban lányoknál, a 2 év feletti gyermekek körében jelentős.
Az Archives of Disease in Childhood folyóiratban megjelent adatok alapján, az Egyesült Királyságban élő gyermekek 1 százaléka érintett lehet. A kutatás szerint a betegszám emelkedése elsősorban lányoknál, a 2 év feletti gyermekek körében jelentős.
A kutatók a The Health Improvement Network (THIN) anonimizált adatbázisát felhasználva összesítették 2,063,421 gyermek adatait. Születéstől 18 éves korig 1247 gyermeknél diagnosztizáltak lisztérzékenységet. A betegség előfordulását tekintve a nemek közt jelentős különbséget figyeltek meg: 53%-kal gyakoribb lányok, mint fiúk körében. A számottevő eltérés akkor sem változott, amikor 1993 és 2012 között a fiúknál 39%-os emelkedés következett be. A lányoknál ugyanis ez idő alatt a betegség diagnózisa duplájára emelkedett. A nemek közti különbségnél is nagyobb eltérés mutatkozott a betegség életkorok szerinti megjelenésében. A csecsemők és kisgyermekek esetében döntően nem változott az előfordulása, de a 2 év felettiek esetében közel háromszorosára emelkedett. 2008-2012 között 75 százalékkal több 2 évesnél idősebb gyermeknél diagnosztizáltak lisztérzékenység, mint 1993-1997 között.
A kutatást végző orvosok szerint a diagnosztizált esetek számának emelkedése a betegség jobb megismerésének is köszönhető. Az elmúlt években nőtt a szülők tájékozottsága, így korán felismerik a tüneteket és időben orvoshoz kerülnek a kis betegek. Erről számolt be dr. Polgár Marianne gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa is. „Hazánkban a leggyakoribb táplálékallergének a tej, tojás és a liszt: a négy év alatti gyermekek körében 5-8 százalékos a táplálékallergia előfordulása. Az elmúlt években valóban sokat javult a helyzet, a betegségre utaló tüneteket a szülők is ismerik, az idejében megkezdett kezeléssel a súlyosabb szövődmények is megelőzhetők.”
A cöliákia tünetei csecsemő- és gyermekkorban: hasmenés, zsírszéklet, hasi fájdalmak, a fejlődés lelassulása, súlycsökkenés. A soványság mellett feltűnő a gázos belek, nagy mennyiségű, a bélben levő híg széklet miatt elődomborodó has. Az első tünetek rendszerint a glutén tartalmú ételek bevezetését követően pár hónappal jelentkeznek. Ha a lisztérzékenység hosszabb ideig nem kerül felismerésre, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre, ami hiányállapotok (tápanyag- és vitaminhiány) kialakulásához vezet.
A betegség vérvizsgálattal diagnosztizálható. A cöliákiára jellemző ellenanyagok vérből történő kimutatása nagyon fontos, mert nagyon gyakran a cöliakia nem a leírt jól felismerhető gyermekkori tünetekkel jelentkezik. Számolni kell azzal, hogy cöliakia bármely életkorban kialakulhat és előfordulhat, hogy csak alacsony növés, a nemi érés késése, vagy felnőtteknél meddőség, indokolatlan vérszegénység, a csontok csökkent mésztartalma lehet az egyetlen tünet. Ezeknél a krónikusan fennálló, a szokásos kezelésre nem reagáló kórképeknél a cöliakia vizsgálata, és a megfelelő diagnózis felállítása óriási horderejű, hiszen megváltoztatja az illető életét. A felismert cöliakia megfelelő kezelése a glutén tartalmú élelmiszerek teljes elhagyása.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.