A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.
Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.
A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlsúlyos gyerekek rosszabbul reagálnak a gyógyszeres kezelésre, tehát esetükben nehezebb a tünetmentesség elérése. Az orvosi vizsgálat során ezért azon túl, hogy beállítjuk a gyógyszereket, betanítjuk az inhalátor helyes használatát és felhívjuk a figyelmet a rizikótényezőkre, azt is elmondjuk, hogy a sport fontos szerepet tölt be a betegség kezelésében, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdő kapacitását. Kutatások is igazolják, hogy a normál testsúly elérésével akár kevesebb asztma gyógyszer is elég lehet a tünetmentességhez.
Ehhez azonban szükség van a szülő együttműködésére is, többségük ugyanis első hallásra általában megriad a gondolattól, hiszen ismert, hogy a fizikai terhelés is rohamot provokálhat. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás gyerek is sportolhat. Ehhez több szakember – a gyermek asztmáját kezelő tapasztalt gyermektüdőgyógyász mellett az egészséges étrend kialakításában segítő dietetikus, a gyermek egyéni terhelhetőségét figyelembe vevő gyógytornász - támogatását is javasoljuk igénybe venni.
gyermekkori asztma
légzési panaszok
légúti allergiák
felnőtt- és gyermekellátás
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél) kerül sor
További véleményekA legjobb gyermekorvos, akivel találkoztam, okos, felkészült, lelkiismeretes!
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.