Mindannyian allergiásak leszünk?

Mindannyian allergiásak leszünk?

Prof. Dr. Nékám Kristóf Módosítva: 2017.12.08 11:26
Nyakunkon az idei allergiaszezon, az első éger és mogyoró pollenek már megjelentek a levegőben. Prof. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát, az évről-évre egyre több embert érintő betegségről kérdeztük.

Nyakunkon az idei allergiaszezon, az első éger és mogyoró pollenek már megjelentek a levegőben. Prof. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát, az évről-évre egyre több embert érintő betegségről kérdeztük.

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?
- Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünet kiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?
- Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a „csak allergia” tünet együttes nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán.

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?
- Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó - légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának rizikóját. A „háztartási”, belső terekben lévő hajlamosító tényezők között meg kell említeni, hogy a vegyszerek, kozmetikumok, a tisztítószerek és adalékanyagok allergia elősegítő hatását is sokszorosan sikerült igazolni.

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?
- Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót - ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.

Téma szakértői

Dr. Balogh Katalin

Dr. Balogh Katalin

allergológus, fül-orr-gégész
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Dr. Augusztinovicz Monika

Dr. Augusztinovicz Monika

allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő!
Érdekelne, hogy egy antihisztaminhoz hozzá lehet szokni? Már mint úgy értve hogy nem hat? 1 éve szedi a 2 éves kisfiam a Lordestin szirupot. Fül orr gégész írta fel, mert sajnos novembertől áprilisig 4-5 alkalommal van középfül gyulladása. Augusztusban ki lett véve az orrmandulája ez okból, de sajnos a helyzet változatlan. Novembertől jelenleg a második középfül gyulladása zajlik. 3 hete folyik az orra szünet nélkül, és orrdugulása van. Használtunk már Nasivin, Sterimar, Septanazal, Carrevir. Javulás semmi. Köszönöm válaszát.

Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika allergológus
Tisztelt Slezsák Gabriella !

Feltehetően nem hozzászokásról van szó, hanem olyan ok áll a háttérben , amelyet nem old meg az antihisztamin. Ismételt fül-orr-gégészeti , emellett allergia vizsgálatot javasolok. A további kezelést a vizsgálatok eredménye alapján lehet megválasztani.

Üdvözlettel:
dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó videók

Hírek

Várandósság allergiásan? Az allergénspecifikus immunterápia jó megoldás lehet!

Várandósság allergiásan? Az allergénspecifikus immunterápia jó megoldás lehet!

Az allergiás betegségek kezelése olyan mértékben fejlődött az elmúlt években, hogy ma már minőségi, akár tünetmentes életet biztosíthatunk allergiával küszködő, várandós pácienseink számára is – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész orvosa, akit arról kérdeztünk, hogy belekezdhetnek-e az allergénspecifikus immunterápiába a kismamák.  

További részletek
Maszkhordás: nem csak a vírusok, a pollenek ellen is hatékony lehet!

Maszkhordás: nem csak a vírusok, a pollenek ellen is hatékony lehet!

Az utóbbi hetek csapadékos időjárása a pázsitfűfélék fejlődésének is kedvezett, amelyek pollenkoncentrációja közepes-magas tartományban van jelen a levegőben. Lehet, hogy a pollenallergiásoknak érdemes lesz ismét maszkot viselniük? A kérdésre dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere válaszol.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK