Mindannyian allergiásak leszünk?

Mindannyian allergiásak leszünk?

Prof. Dr. Nékám Kristóf Létrehozva: 2016.02.17 Módosítva: 2017.12.08
Nyakunkon az idei allergiaszezon, az első éger és mogyoró pollenek már megjelentek a levegőben. Prof. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát, az évről-évre egyre több embert érintő betegségről kérdeztük.

Nyakunkon az idei allergiaszezon, az első éger és mogyoró pollenek már megjelentek a levegőben. Prof. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát, az évről-évre egyre több embert érintő betegségről kérdeztük.

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?
- Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünet kiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?
- Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a „csak allergia” tünet együttes nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán.

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?
- Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó - légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának rizikóját. A „háztartási”, belső terekben lévő hajlamosító tényezők között meg kell említeni, hogy a vegyszerek, kozmetikumok, a tisztítószerek és adalékanyagok allergia elősegítő hatását is sokszorosan sikerült igazolni.

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?
- Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót - ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő!
Érdekelne, hogy egy antihisztaminhoz hozzá lehet szokni? Már mint úgy értve hogy nem hat? 1 éve szedi a 2 éves kisfiam a Lordestin szirupot. Fül orr gégész írta fel, mert sajnos novembertől áprilisig 4-5 alkalommal van középfül gyulladása. Augusztusban ki lett véve az orrmandulája ez okból, de sajnos a helyzet változatlan. Novembertől jelenleg a második középfül gyulladása zajlik. 3 hete folyik az orra szünet nélkül, és orrdugulása van. Használtunk már Nasivin, Sterimar, Septanazal, Carrevir. Javulás semmi. Köszönöm válaszát.

Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika allergológus
Tisztelt Slezsák Gabriella !

Feltehetően nem hozzászokásról van szó, hanem olyan ok áll a háttérben , amelyet nem old meg az antihisztamin. Ismételt fül-orr-gégészeti , emellett allergia vizsgálatot javasolok. A további kezelést a vizsgálatok eredménye alapján lehet megválasztani.

Üdvözlettel:
dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Higgadt, körültekintő

Professzor úr higgadt és rendkivül körültekintö gyógyitani akaró hozzáállása. Valamint megfellebbbezhetetlenül nagy tudása.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Antihisztaminok az allergia kezelésében

Antihisztaminok az allergia kezelésében

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Szedésükkel kapcsolatos tudnivalókat és gyakran felmerülő kérdéseket dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

További részletek
Keresztallergia kivizsgálás multiplex allergia teszttel

Keresztallergia kivizsgálás multiplex allergia teszttel

Légúti allergiásként tapasztalta már, hogy bizonyos ételek fogyasztásakor kapar a torka, égő, viszkető érzés jelentkezik a szájüregben? Ezeket a tüneteket keresztallergia okozhatja. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy felesleges diétás megszorítások helyett, ilyenkor célszerű vizsgálattal meghatározni, hogy pontosan mi az az élelmiszer, amit kerülnie kell annak érdekében, hogy a tüneteket megelőzze.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

PRIMA MEDICA