Mit kell tudni a poratka allergiáról?

Ősztől tavaszig fokozódnak a tünetei

Az elhalt hámsejtekkel táplálkozó poratka az egyik leggyakoribb környezeti allergén. Az általa okozott allergiás tünetek egész évben jelentkezhetnek, az őszi-téli időszakban még intenzívebben.

„Ahogy beköszönt az ősz, egyre több időt töltünk a lakásban, ahol - különösen, ha magas a páratartalom – nagy számban lehetnek jelen poratkák. Akinél allergiás tüneteket okoznak, alapos takarítással, a lakás minimalizmus jegyében történő berendezésével és gyógyszeres tüneti, vagy hosszútávú megoldást nyújtó immunterápiás kezeléssel védekezhet ellenük.”

Mik azok a poratkák?

Allergiás vagyok a porra – gyakran így nevezzük leegyszerűsítve, ha a poratka allergiára gondolunk. A poratka valójában nem maga a por, hanem egy apró élőlény, ami az emberekről és állatokról természetes folyamatként leváló, elhalt hámsejtekkel táplálkozik.

„Kedvelik a meleg, párás környezetet, télen a tartósan 60% feletti páratartalmú otthonokban kedvező feltételeket találnak. A legnagyobb mennyiségben az ágyban, matracban, párnában, kárpitozott bútorokban és szőnyegekben fordulnak elő.”

Hogyan okoznak allergiát a poratkák?

A poratka kétféle módon okoz allergiát. Az első a poratka ürüléken keresztül történik. Ez a levegőben szálló, beszáradt széklet az, amit ha az allergiás személy belélegez, a tüneteit kiváltja. A másik allergén forrás maga a poratka teste. Amikor elhullanak, a maradványaik az élőhelyükön maradnak, így ez az életciklusuk során előállított második allergénnek tekinthető.

A poratka allergia tünetei

Leggyakrabban légúti panaszok jelentkeznek, amik jellemzően a lakásban vagy zárt térben erősebbek, szabadban javulnak a friss levegőn. Orrdugulás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés mellett azonban sokaknál okoz bőrtüneteket is a poratka allergia. Ha az ágyban fekve, ahol közvetlenül érintkezik a bőrünk a poratkákkal, rendszeresen viszketést érzünk, kiütések, vörös foltok jelennek meg rajtunk, akkor ez is állhat a háttérben. Asztmások esetében a magas poratka koncentráció hatására erősödhetnek a tünetek.

Mit tegyünk, ha poratka allergiára gyanakszunk?

Ha a felsoroltak alapján úgy érzi, ez állhat elhúzódó panaszai hátterében, akkor ajánlott allergológushoz fordulnia. A kezelőorvos részletesen ki fogja kérdezni a tüneteiről, arról, hogy mióta állnak fenn és mikor, milyen formában jelentkeznek. Ahhoz, hogy az allergént be tudja azonosítani, allergia vizsgálatot fog végezni. Ez történhet prick-teszttel (alkaros bőrpróba) vagy vérvizsgálattal is. A vizsgálatok eredménye és az ön beszámolója alapján állapítja meg a diagnózist.

Tüneti és tartós kezelés

Poratka allergia ellen tüneti kezelésként antihisztaminok szedése, szteroid tartalmú orrspray, a szemtünetek ellen szemcsepp alkalmazható. Asztma esetén ezeket az asztma kezelésére szolgáló egyéb készítmények mellett kell használni.

„Mivel a poratkák egész évben tüneteket okozhatnak, érdemes megfontolni a tartós kezelés lehetőségét. Az allergén-specifikus immunterápia 3-5 éves kezeléssel akár 10-12 évre megszüntetheti az allergiás panaszokat. Segítségével akkor sem jelentkeznek majd az allergiás tünetek, ha poratka jelen van a levegőben.”

A kezelés hatékonyságát növelni tudjuk, ha -amennyire csak lehet- csökkentjük a környezetünkben az atkák számát. Ennek érdekében a következőket érdemes megfogadni:

• Használjon allergénmentes matracot, ágyneműt.
• Mérje a lakás páratartalmát! Ha tartósan magasabb, mint 60%, rövid idejű intenzív szellőztetésekkel vagy levegő szárító berendezés használatával csökkentse a páratartalmat.
• A plüssállatokat mossa át magas hőmérsékleten mosógépben, így a benne lévő atkák elpusztulnak.
• A kárpitozott bútorokat hetente nagy teljesítményű, HEPA szűrős porszívóval takarítsa.
• Szabaduljon meg minden felesleges porfogótól a házban, kerülje a vastag sötétítő függönyöket, szőnyegeket!