Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

Prof. Dr. Nékám Kristóf Módosítva: 2017.12.06 09:51
Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

kérdőívA Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. „Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.”
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.

Nem volt még hasonlóan részletes felmérés

A betegek ma már főként az internetről szerzik be a híreket a betegségükről, itt olvasnak kivizsgálásról, kezelésről is. Nékám professzor szerint azonban sajnos nagyon sok megtévesztő, sok esetben ellentmondásos információ kering a világhálón, így könnyen tévútra kerülhet valaki, ha csak innen szerez útmutatást például arról, hogy a tüneteit mi okozhatja, mit ehet a diéta alatt vagy mikor, milyen gyógyszereket kell szednie. „A kérdőív segítségével ezt a folyamatot is szeretnénk feltérképezni, lényeges adat, hogy mennyire ismerik az érintettek a saját betegségüket, milyen a betegségükhöz való hozzáállásuk, ezek a betegellátás számára kivétel nélkül fontos információk” – hangsúlyozza a professzor, aki azt is elmondta, hogy a kérdőív kitöltése messze több igénybevételt jelenthet a válaszadók számára.

Fontos, hogy a kérdőívet kitöltők szánjanak rá elegendő időt, és jól átgondolt válaszokkal segítsék az eredmények összegzését. A kapott adatok kiértékelésével a szakemberek fel tudják mérni a betegek jelenlegi helyzetét, igényeiket, ezt követően tudják meghatározni a jövőbeli tennivalókat, amelyek segítségével a betegellátás terén is kedvező változások kezdődhetnek.

A kérdőív ITT érhető el.

Kitöltése megközelítőleg 40 percet vesz igénybe. Annak érdekében, hogy az eredményeket már az idei pollenszezon alatt fel tudják használni, a szakemberek 2017. február 28-ig várják a válaszokat.

További híreink>>>

Téma szakértői

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Szarka Dorottya

Szarka Dorottya

Dietetikus
Dr. Hidvégi Edit PhD

Dr. Hidvégi Edit PhD

gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus

Orvos válaszol

Jó napot kívánok.
3 éves kislányomnál ételintolerancia vizsgálatot csináltattunk melyben kiderült értékek birtokában további vizsgálatokat szeretnénk csináltatni. Kérdésem az lenne hogy melyik szakorvoshoz tudunk fordulni ez ügyben?

Tisztelettel Neumann Zita

Tisztelt Kérdező,
Gyermek gasztroenterológus-allergológus szakorvos tud foglalkozni a gyermekkel.
Központunkban is állunk rendelkezésükre, előzetes időpont egyeztetés után.
Üdvözlettel:
Budaházi Kata

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó videók

Hírek

Még tél van - miért foglalkozzak a pollenallergiával?

Még tél van - miért foglalkozzak a pollenallergiával?

Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.

További részletek
Poratka allergia: miért erősödhetnek fel a tünetek télen?

Poratka allergia: miért erősödhetnek fel a tünetek télen?

A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK