Prima Medica Szakmai Nap - Az allergiás betegségek korszerű vizsgálati módszereiről

Előadások rezüméje a Prima Medica szakmai napon

Allergiás állapotok vizsgálatának alapelvei – Hagyományos IgE alapú tesztek
Dr. Hidvégi Edit PhD, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Táplálékallergia Szekció elnöke gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gyermek gasztroenterológus

Hidvégi doktornő első előadásában ismertette a hiperszenzitivitási reakciók négy típusát és az allergia diagnosztikájának lépéseit. Felhívta a figyelmet, hogy csak az alapos anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat után lehet dönteni arról, melyik IgE alapú módszert érdemes választani, és csak ezek után következhet a differenciáldiagnosztika. Az indikációk közt felmerülhet az allergia gyanúja (legyen ez asztma, allergiás nátha, urtikária, táplálék-allergia), a gyógyszer beállítása (anti-IgE, immunterápia), az az eset, amikor ki kell zárni az allergiát, illetve, amikor „csak” köhögés, orrfolyás jelentkezik. A szakértő szót ejtett a bőrpróba szerepéről, annak helyes kivitelezéséről, az esetleges súlyos reakciókról. Részletesen kitért a specifikus IgE meghatározás előnyeire, hátrányaira és az értékelés problematikájára. Hidvégi doktornő lezárásként röviden bemutatta még az Epicutan teszt, a Patch teszt az Intrakután teszt működési elveit.

Molekuláris (komponens alapú) allergiavizsgálat alkalmazása a gyakorlatban
Dr. habil. Réthy Lajos PhDn, csecsemő-gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Előadását Réthy professzor az allergia diagnosztika lépéseinek bemutatásával kezdte, így beszélt a fizikális vizsgálat és az anamnézis felvétel jelentőségéről és a célzott tesztelés mibenlétéről. Ezek után rövid összehasonlítást végzett a hagyományos és a molekuláris (vagy komponens alapú) diagnosztika közt. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy alkalmas az immunterápiák hatékonyságának pontosabb előre jelzésére, a diagnosztikai pontosság fokozására, a táplálék (kereszt) reakciók hatékonyabb előzetes jelzésére és az anafilaxiák okának azonosítására is. Mindezek eredménye pedig a kevesebb téves diagnózis és fölösleges beavatkozás/diéta, valamint a javuló életminőség lehet!
A prezentáció második felében dr. habil. Réthy Lajos PhD a singleplex és multiplex tesztek közti különbségekre hívta fel a figyelmet. Utóbbi esetében kiemelte az ismeretlen eredetű anafilixa diagnosztizálásának és a pollen-étel keresztallergiák elemzésének jelentőségét. A tapasztalatok összegzése kapcsán komoly hangsúllyal esett latba, hogy a Budai Allergiaközpont 2017 óta alkalmazza a multiplex teszteket, és már 2019-ben 1000 fölött járt az ehhez kapcsolódó vizsgálatszám. Végezetül a professzor egy 4 éves kisfiú esettanulmányát is ismertette.

Légúti allergiák - a molekuláris diagnosztika előnyei az immunterápiában
Dr. Papp Gábor, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász

Előadásának bevezetésében Papp doktor ismertette, hogy milyen előnyei vannak az allergénekkel kapcsolatos ismeretek mélyülésének. Egyrészt mind a diagnosztikus, mind pedig a terápiás allergén készítmények jobbak lesznek, hiszen új validálási eljárásoknak kell megfelelniük. Másészt az allergiás megbetegedésekben felállított diagnózisok pontosabbá válnak, harmadrészt pedig megismerjük a különböző allergén mintázatokhoz tartozó klinikai fenotípusokat. Mindezek hatására kap nagy hangsúlyt az immunterápia, amely az egyetlen oki terápia az allergiás kórképekben. Nem csak életminőséget javító, de szenzibilizálódást csökkentő szerepe is van, és a precíziós medicina modelljének is tekinthető, mivel a sikeressége közel 80%-ra tehető.
Előadása második hangsúlyos részében a szakember sorra vette a legfontosabb növényi allergén családokat, az állati allergéneket, az atka allergéneket és ismertette a preventív immunterápia lehetőségeit is. Végezetül kiemelte, hogy az immunterápia esetén fontos, hogy a beteg panaszai és a kapott szenzibilizáció kapcsolatot mutasson, valamint, hogy a molekuláris allergológiai felmérés mindenki számára adhat fontos/értékes információt. Külön hangsúlyt kapott a molekuláris diagnosztika szerepe a poliallergiában, több szezont átölelő panasz, társuló étel allergia esetén, ugyanis igen sokat segít a fő-, mellék- és keresztreagáló allergének kimutatásában, mindazonáltal az is elhangzott, hogy egyértelmű monoallergia és egyes más esetekben nem szükséges az alkalmazása.

Összetett allergia szindrómák, keresztallergia szindrómák
Dr. Moric Krisztina, fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa - a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápiás Szekció titkára

Online Bejelentkezés

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Moric doktornő előadásának bevezetésében általánosságban jellemezte az ún. atópiás alkatot, amely fogékony a hasonló mechanizmus alapján kialakuló különböző allergiás betegségekre, mint az atópiás dermatitis, az ételallergia, az astma bronchiale és az allergiás rhinitis – ezek egyes jellemzőit is megismerhette a hallgatóság. Ezek után röviden ismertette a keresztallergiák lehetőségeit, és bemutatta, hogyan alakulnak ki például egyes étel-étel, étel-pollen, állat-állat, penészgomba-étel, poratka-étel és latex-étel keresztallergiák.
Zárásképpen felhívta a figyelmet az összetett kórképek esetén különösen fontos csapatmunka fontosságára, keresztallergiák esetében pedig a molekuláris vizsgálatok jelentőségére.

Gyógyszerallergiák
Dr. Balogh Ádám, PhD, MSc, csecsemő-gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Előadásában Balogh doktor elsőként a gyógyszerallergiák növekvő esetszámára hívta fel a figyelmet, aminek számos oka közt az egyre többféle gyógyszer létezését és a gyógyszerfogyasztás növekedését említette. Ennek következtében nem csak az adverz gyógyszerreakciók száma nő, de a súlyos reakciók, anafilaxia és a mortalitás is. Előbbiek lehetnek azonnali, illetve késői reakciók, látható formák, Illetve nem látható formák: például hepatitis, nephritis, pneumonitis, vasculitis, cytopenia, eosinophilia. A gyógyszerallergiák megközelítéséről szólván elhangzott, hogy az igen alapos anamnézis felvétel után dőlhet el, milyen diagnosztikai vizsgálatok (bőrtesztek, in vitro tesztek, szérum lipáz szint meghatározás) és provokációs tesztek jöhetnek szóba. Balogh doktor felhívta a figyelmet, hogy a negatív bőrteszt vagy in vitro teszt nem zárja ki az allergiát!
Ismertette, hogy a leggyakoribb gyógyszerallergiák antibiotikumok, NSAID-ok, antiepileptikumok, védőoltások, monoklonális antitestek adásánál alakulnak ki és külön kiemelte a penicillin allergiát, amely összefügg a gyakoribb infekciókkal, a gyakoribb széles spektrumú antibiotikumok használatával és a hosszabb kórházi tartózkodással. A szakorvos végül szót ejtett a gyógyszer deszenzibilizálásról is, ami azonban csak kis számban szükséges, már csak azért is, mert a valódi gyógyszerallergiák meglehetősen ritkák.

Rovarméreg allergia diagnosztikája és kezelése
Dr. Balogh Ádám MSc PhD, csecsemő-gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Második előadásában Balogh doktor arra világított rá, hogy gyermekekben az ételek, felnőttekben a gyógyszerek után a leggyakoribb anafilaxiát okozó allergén a rovarméreg, sőt felnőttekben ez az egyik leggyakoribb oka az anafilaxia okozta haláleseteknek. Az esetek epidemiológiájával kapcsolatban elmondta, hogy a felnőttek 56,6-94,5%-át éri csípés legalább egyszer életében, és bár a legtöbb reakció lokális és kezelést nem igényel, allergiás reakció bármely életkorban előfordulhat. A rovarméreggel kapcsolatban bemutatta, hogy a kibocsátott anyag nem allergizáló összetevői mellett allergizáló fehérjéket is tartalmaz, amelyek a szisztémás toxikus reakciókat válthatják ki. Hasznos tudnivalóként dr. Balogh Ádám a nagy helyi reakciók és az anafilíxia esetén szükséges tennivalókat foglalta össze, majd felhívta a figyelmet a rovarméreg specifikus immunterápiára (VIT), mint az egyetlen terápiára, ami megelőzheti a további szisztémás reakciókat. Beszámolt a VIT indikációiról, eredményeiről, valamint arról, hogyan állítható fel a rovarméreg allergia diagnózisa. Ebben a témában ismertette a részletes anamnézis, a bőrpróba (prick teszt és/vagy intradermális teszt), a specifikus IgE/komponens tesztek, a bazofil aktivációs teszt, a szérum triptáz ellenőrzésének szerepét is.

Miért megkerülhetetlen a komponens (molekuláris) allergia vizsgálat a táplálékallergiák diagnosztikájában?
Dr. Csáki Csilla, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek és felnőtt allergológus

Csáki doktornő prezentációjában elsőként az IgE-mediált táplálékallergiára utaló tünetek javasolt kivizsgálási algoritmusát ismertette, a részletes kórtörténet felvételétől az orvos által felügyelt orális ételterhelésig. Összegezte, hogy milyen tünetek utalnak IgE-alapú táplálékallergiára és melyek azok a szimptómák, amelyek nem. Felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos specifikus IgE vizsgálattal a teljes allergénkivonattal szemben képződött IgE ellenanyag mérhető, míg a molekuláris allergiavizsgálat az egyes alkotófehérjékkel (komponensekkel) szembeni specifikus IgE meghatározására képes. Esettanulmányokon keresztül mutatta be a simpleplex és a multiplex allergiatesztek működését.
Dr. Csáki Csilla külön fejezetet szánt a dió-mogyoró allergiának, annak kivizsgálási és kezelési lehetőségeit számba véve, majd ugyanígy járt el további ételallergiák ismertetése során. Összefoglalásában a doktornő megválaszolta a kérdést, hogy miért kell feltétlenül molekuláris allergiavizsgálatot végezni IgE típusú táplálékallergiában. A válaszban elhangzott érvek a pontos diagnózis, a reakció kockázatbecslése, a felesleges diéták elkerülése, az immunterápia lehetőség és a kinőhetőség megítélése voltak.

Terhelés indukálta allergiás reakciók
Dr. Hidvégi Edit PhD, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Táplálékallergia Szekció elnöke gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gyermek gasztroenterológus

Második előadásában Hidvégi doktornő a terhelés utáni légzésfunkciós vizsgálat bemutatásával vezette fel a témát, majd a terhelés kiváltotta anafilaxia és az ételfogyasztás utáni terhelés kapcsán mutatkozó anafilaxia, asztma és bronchospasmus jelenségére hívta fel a figyelmet. Utóbbi jelenséghez kapcsolódva kiemelten merült fel a tenger gyümölcsei, lisztes termékek (omega-5-gliadin) fogyasztása után 2-3 órával következő fizikai terhelés után mutatkozó enyhébb-súlyosabb allergiás reakciók felismerése, kezelése.

Molekuláris allergén vizsgálatok eredményei alapján összeállított étrend egyediségei
Varga Dóra, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc

A szakmai nap záró előadásában Varga Dóra személyes megközelítésben fordult a téma felé és bemutatta, hogyan gondolkodik egy dietetikus az ételallergiáról. A tojás példáján világította meg, hogy míg egy allergológus természetesen az allergéneket látja először, addig a dietetikus a beltartalmi összetevőket – és ennek tudatában vázolja fel ebben az esetben például a tojásmentes étrend alapjait. A szakember arra is ötleteket tud adni a konzultációk során, hogyan készíthető el egy-egy étel az adott allergén nélkül.
Varga Dóra röviden megválaszolta az allergén elkerülő étrend fő kérdéseit, vagyis milyen konyhatechnológia megoldások jöhetnek szóba, milyen hiányállapotokat kell elkerülni, miért fontos a címke olvasás, valamint a beteg és környezetének oktatása, és hogy milyen mértékű korlátozásra van szükség.
A dietetikus részletesen ismertette az allergének kötelező jelölésére vonatkozó előírásokat a különböző típusú termékeken, majd nagyobb hangsúllyal beszélt a molekuláris allergén diagnosztika táplálkozástudományra gyakorolt hatásáról. Miután összefoglalást adott az allergén stabilitást befolyásoló tényezőkről, rátért az egyes gyakori allergiát okozó élelmiszerek (pl. tehéntej, tojás, földimogyoró) bemutatására. Összefoglalásában elmondta, hogy a 100%-ban allergénmentes étrend helyett egyre több a lehetőség az allergiások étkezésének könnyítésére, az irányvonal pedig a megelőzés fontosságára, és kezelésben pedig a személyre szabott irányelvekre helyezi a hangsúlyt.