Az asztma a tüdő légútjainak betegsége. Két formája ismert: egyiket allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják, míg a másik forma okát nem ismerjük. A levegő légzés során az orrüregen keresztül a légcsőbe jut, majd onnan a tüdő légútjaiba, a hörgőkbe és hörgőcskékbe. A hörgőcskék kicsi léghólyagokban, az alveolusokban végződnek. A levegő oxigéntartalma itt cserélődik ki a vér széndioxid tartalmára. Egészséges esetben a hörgőcskéket körbevevő izomszálak elernyedt állapotban vannak, ezzel biztosítják a levegő szabad mozgását. Azonban asztmás roham során a levegő ezen szabad áramlása akadályoztatott három fő okból:
A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem ezt érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően úgy érzi, nem kap levegőt. Légzési nehezítettség, nehézlégzés, sípoló légzés alakul ki. Tudjon meg többet az asztmáról: Asztma vizsgálat - diagnosztika
|
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.