A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori okai

Mi okozza a gázképződést?

A gázképződés az emésztés velejárója, a vastagbélben a szénhidrátokat lebontó baktériumok miatt jelentkezik. A folyamat leginkább ahhoz hasonlítható, ahogyan a fermentálódás során a szőlőléből pezsgővé alakuló folyadékban buborékok képződnek. Átlagosan napi 0,5-2liter gáz képződik a belekben, ennek azonban csak egy részét képezi az említett folyamat eredménye, a másik jelentős része külső forrásból származik, például az étkezés közben lenyelt levegőből. A gázok átlagosan napi 12-25 alkalommal távoznak a belekből, de ez természetesen függ az elfogyasztott ételektől és italoktól, illetve az esetleg fennálló egyéb panaszoktól is.

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mikor beszélhetünk túlzott gázképződésről?

A felfúvódás, fokozott gázképződés erős hasi fájdalommal, görccsel is járhat. Teltségérzet, puffadás és gyakori böfögés is jelentkezhet.

Felfúvódás okai - milyen szokásokon javasolt változtatni, hogy elkerüljük?

• Fokozott gázképződéshez vezethet, ha valaki túl sok levegőt nyel étkezések közben. Ez akkor szokott előfordulni, ha túl gyorsan, kapkodva eszik, vagy rágózik. Szánjunk időt az étkezésre, odafigyelve, a falatokat alaposan megrágva együnk, a rágógumit pedig inkább kerüljük.
• Aki dohányzik, szintén több levegőt juttathat az emésztőrendszerébe, így a számtalan egyéb egészséget károsító ok mellett, a felfúvódás megelőzése egy újabb indok a dohányzás elhagyására.
• A szénsavas ásványvíz és üdítők fogyasztása szintén hajlamosító tényező.
• Felfúvódást okozhat, ha üvegből/flakonból vagy szívószálon keresztül iszunk. A legjobb, ha pohárba kitöltjük az elfogyasztandó italt.
• Székrekedés mellett gyakran jelentkezik felfúvódás, fokozott gázképződés is. Akinek ilyen panasza van, először érdemes megvizsgálnia, mennyi folyadékot fogyaszt naponta, mozog-e rendszeresen (az ülőmunka hajlamosító tényező), illetve a táplálkozása tartalmaz-e elegendő rostot (teljes kiőrlésű gabonák, zöldség és gyümölcs szerepelnek-e az étlapon).
• Problémás élelmiszerek: a szénsavas üdítők és a közismerten puffasztó hatású zöldségfélék mellett felfúvódást okozhatnak az arra érzékenyeknél a mesterséges édesítőszerek, olajban sült, a magas zsírtartalmú vagy épp túl fűszeres ételek is. Érdemes megfigyelni – akár táplálkozási naplót vezetni – hogy milyen élelmiszerek okoznak tüneteket és azokat a továbbiakban kerülni. Visszatérő panaszok esetén azonban nem elhagyható a gasztroenterológiai kivizsgálás, mert akár valamilyen elváltozás, vagy ételérzékenység is állhat a háttérben.

Ha ez nem segít, milyen gyakori okok állhatnak a háttérben?

• A túlzott gázképződés hátterében olyan elváltozások is állhatnak, mint a laktóz intolerancia. Tejcukor érzékenység esetén, elegendő laktáz enzim hiányában a vékonybélben a tejcukor lebontása nem tökéletes, ez okozza az erjedést, a túlzott gázképződést.
• A gluténérzékenység mindkét formája, az autoimmun és a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is gyakori panasz a puffadás, felfúvódás és gázképződés.
• Fruktóz felszívódási zavar esetén az érintettek nem képesek tökéletesen lebontani a gyümölcscukrot, a fruktózt. Ilyen esetben is jelentkezhetnek hasi panaszok.
• A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) és az irritábilis bél szindróma (IBS) irányába is érdemes vizsgálódni, ha az egyéb panaszok alapján felmerül a gyanú, hogy valamelyiknek köze lehet a tünetek megjelenéséhez.

A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori panasz, sokan szenvednek tőle. Érdemes az említett szokásainkon változtatni, hogy elkerüljük, ha azonban a panaszok nem szűnnek, tartós vagy visszatérő tünetek esetén mindenképp indokolt a gasztroenterológiai vizsgálat. Az első beszélgetés, a beteg kikérdezése során meg tudjuk határozni a továbbiakban szükséges vizsgálatokat – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A diagnózist követően, a kiváltó októl függően a javasolt életviteli és diétás tanácsok, esetleg gyógyszeres kiegészítő kezelés segítségével megszüntethetők a kellemetlen panaszok.