A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori okai

A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori okai

Dr. Sárdi Krisztina Módosítva: 2023.11.13 14:07

A gázok képződése az egészséges bélrendszer működésének természetes velejárója. A gyakori felfúvódás és túlzott gázképződés azonban már nemcsak kellemetlen, hanem komoly problémákat is jelezhet. Dr. Sárdi Krisztinát, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusát a leggyakoribb kiváltó okokról kérdeztük.

Mi okozza a gázképződést?

Felfúvódás, túlzott gázképződés oka lehet az étkezés is.A gázképződés az emésztés velejárója, a vastagbélben a szénhidrátokat lebontó baktériumok miatt jelentkezik. A folyamat leginkább ahhoz hasonlítható, ahogyan a fermentálódás során a szőlőléből pezsgővé alakuló folyadékban buborékok képződnek. Átlagosan napi 0,5-2liter gáz képződik a belekben, ennek azonban csak egy részét képezi az említett folyamat eredménye, a másik jelentős része külső forrásból származik, például az étkezés közben lenyelt levegőből. A gázok átlagosan napi 12-25 alkalommal távoznak a belekből, de ez természetesen függ az elfogyasztott ételektől és italoktól, illetve az esetleg fennálló egyéb panaszoktól is.

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mikor beszélhetünk túlzott gázképződésről?

A felfúvódás, fokozott gázképződés erős hasi fájdalommal, görccsel is járhat. Teltségérzet, puffadás és gyakori böfögés is jelentkezhet.

Felfúvódás okai - milyen szokásokon javasolt változtatni, hogy elkerüljük?

  • Fokozott gázképződéshez vezethet, ha valaki túl sok levegőt nyel étkezések közben. Ez akkor szokott előfordulni, ha túl gyorsan, kapkodva eszik, vagy rágózik. Szánjunk időt az étkezésre, odafigyelve, a falatokat alaposan megrágva együnk, a rágógumit pedig inkább kerüljük.
  • Aki dohányzik, szintén több levegőt juttathat az emésztőrendszerébe, így a számtalan egyéb egészséget károsító ok mellett, a felfúvódás megelőzése egy újabb indok a dohányzás elhagyására.
  • A szénsavas ásványvíz és üdítők fogyasztása szintén hajlamosító tényező.
  • Felfúvódást okozhat, ha üvegből/flakonból vagy szívószálon keresztül iszunk. A legjobb, ha pohárba kitöltjük az elfogyasztandó italt.
  • Székrekedés mellett gyakran jelentkezik felfúvódás, fokozott gázképződés is. Akinek ilyen panasza van, először érdemes megvizsgálnia, mennyi folyadékot fogyaszt naponta, mozog-e rendszeresen (az ülőmunka hajlamosító tényező), illetve a táplálkozása tartalmaz-e elegendő rostot (teljes kiőrlésű gabonák, zöldség és gyümölcs szerepelnek-e az étlapon).
  • Problémás élelmiszerek: a szénsavas üdítők és a közismerten puffasztó hatású zöldségfélék mellett felfúvódást okozhatnak az arra érzékenyeknél a mesterséges édesítőszerek, olajban sült, a magas zsírtartalmú vagy épp túl fűszeres ételek is. Érdemes megfigyelni – akár táplálkozási naplót vezetni – hogy milyen élelmiszerek okoznak tüneteket és azokat a továbbiakban kerülni. Visszatérő panaszok esetén azonban nem elhagyható a gasztroenterológiai kivizsgálás, mert akár valamilyen elváltozás, vagy ételérzékenység is állhat a háttérben.

Ha ez nem segít, milyen gyakori okok állhatnak a háttérben?

  • Felfúvódás, túlzott gázképződés okainak kivizsgálása.A túlzott gázképződés hátterében olyan elváltozások is állhatnak, mint a laktóz intolerancia. Tejcukor érzékenység esetén, elegendő laktáz enzim hiányában a vékonybélben a tejcukor lebontása nem tökéletes, ez okozza az erjedést, a túlzott gázképződést.
  • A gluténérzékenység mindkét formája, az autoimmun és a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is gyakori panasz a puffadás, felfúvódás és gázképződés.
  • Fruktóz felszívódási zavar esetén az érintettek nem képesek tökéletesen lebontani a gyümölcscukrot, a fruktózt. Ilyen esetben is jelentkezhetnek hasi panaszok.
  • A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) és az irritábilis bél szindróma (IBS) irányába is érdemes vizsgálódni, ha az egyéb panaszok alapján felmerül a gyanú, hogy valamelyiknek köze lehet a tünetek megjelenéséhez.

 

A felfúvódás, túlzott gázképződés gyakori panasz, sokan szenvednek tőle. Érdemes az említett szokásainkon változtatni, hogy elkerüljük, ha azonban a panaszok nem szűnnek, tartós vagy visszatérő tünetek esetén mindenképp indokolt a gasztroenterológiai vizsgálat. Az első beszélgetés, a beteg kikérdezése során meg tudjuk határozni a továbbiakban szükséges vizsgálatokat – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A diagnózist követően, a kiváltó októl függően a javasolt életviteli és diétás tanácsok, esetleg gyógyszeres kiegészítő kezelés segítségével megszüntethetők a kellemetlen panaszok.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő/Úr,

Már voltam többféle allergia- és ételintolerancia vizsgálaton és az enyhe laktózintolerancia kivételével minden értékem negatív lett. Húsfogyasztás után (mindig másnap), mégis nagyon rosszul vagyok: begörcsölnek a beleim és hasmenésem van. Az egész kb 1 óra alatt lezajlik, de nagyon megvisel. Most már 2 éve nem eszem húst (csak halat), de szükség lenne a napi fehérjebevitelemet növelni. A leveles zöldségektől, hüvelyesektől és újabban a főzött-párolt zöldséges ételektől is erősen felfújódom és mocorognak a beleim. Így gyakorlatilag tésztákon, gyümölcsön és pékárun élek, mert azokkal nincs bajom (ezekben persze nincs sok vitamin és hízlalnak, ami meg is látszik). Tanácstalan vagyok, hogy mit egyek és merre induljak kivizsgáltatni magam.
Segítségüket, javaslataikat előre is köszönöm!

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Tisztelt Kérdező,
Az allergia és intolerancia vizsgálatok nem teljes körűek. A panaszok alapján egy gasztroenterológiai kivizsgálást javaslok, mely megbeszélés alatt a tünetei alapján egyéb vizsgálatokkal megkereshető a kiváltó ok. Készséggel várom rendelésemen.
Üdvözlettel:
Dr Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Megoldásokat adott

Nagyon tetszett a Doktornő nyitottsága a problémáimra és hogy végighallgatta azokat, rögtön látta az összefüggéseket és megoldásokat adott. Emellett beutalt a szükséges vizsgálatokra, hogy kiderüljenek az betegség okai.

További vélemények

Hírek

Szúnyog-, méh- darázscsípés - mi számít allergiás reakciónak?

Szúnyog-, méh- darázscsípés - mi számít allergiás reakciónak?

A jó idővel egyre gyakrabbá válnak a szabadtéri programok, kicsik, nagyok egyaránt sokat tartózkodnak a szabad levegőn. Ilyenkor számolnunk kell a rovarok jelenlétével is, amelyek csípése mindig kellemetlen, és egyes esetekben veszélyes is lehet. De vajon a viszketés, a duzzanat már allergiát jelez? Lehetünk allergiásak a szúnyogcsípésre és darázs szúrására is? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, gyermektüdőgyógyász válaszolt a leggyakoribb kérdésekre.

További részletek
Gondolta volna, hogy az allergiája miatt is fájhat a gyerek füle?

Gondolta volna, hogy az allergiája miatt is fájhat a gyerek füle?

Fáj a torka, nyitott szájjal alszik, esetleg még a füle is fájdalmas, bedugult? A gyermekkori megfázásos panaszok nagyon gyakoriak, azonban, ha nem múlnak el néhány nap alatt, érdemes lehet az allergia irányában is gondolkodni. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus elmagyarázta, hogyan vezethet az allergia fülkürthuruthoz, középfülgyulladáshoz.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK