Az allergia kezelésében használt készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek megállítani.
Az allergia a szervezet téves immunválasza, az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan – ismertette a folyamat lényegét Prof. Nékám Kristóf allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. A hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, a szájban és a vérerekben, hogy védelmet nyújtsanak a szervezetbe bejutni készülő kórokozókkal szemben és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumor növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
A tanulmányban bizonyítást nyert az is, hogy a hisztamin a szervezetben zajló, gyulladásos folyamatok során is fontos szerepet tölt be, megakadályozza, hogy az immunrendszer védő szerepét betöltse a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben, a hisztamin blokkolásával a kutatók hatékonyan fékeztek meg egy melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére. A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat szerveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Prof. Nékám Kristóf a vizsgálattal kapcsolatban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak, rosszindulatú betegség esetén senki se kezdjen, pusztán erre hagyatkozva antihisztaminokat szedni a javulás reményében. „Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét - ha lesz egyáltalán az antihisztaminoknak a rákterápiában - megalapozottan meghatározhassuk.”
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.