Az allergia kezelésében használt készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek megállítani.
Az allergia a szervezet téves immunválasza, az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan – ismertette a folyamat lényegét Prof. Nékám Kristóf allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. A hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, a szájban és a vérerekben, hogy védelmet nyújtsanak a szervezetbe bejutni készülő kórokozókkal szemben és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumor növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
A tanulmányban bizonyítást nyert az is, hogy a hisztamin a szervezetben zajló, gyulladásos folyamatok során is fontos szerepet tölt be, megakadályozza, hogy az immunrendszer védő szerepét betöltse a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben, a hisztamin blokkolásával a kutatók hatékonyan fékeztek meg egy melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére. A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat szerveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Prof. Nékám Kristóf a vizsgálattal kapcsolatban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak, rosszindulatú betegség esetén senki se kezdjen, pusztán erre hagyatkozva antihisztaminokat szedni a javulás reményében. „Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét - ha lesz egyáltalán az antihisztaminoknak a rákterápiában - megalapozottan meghatározhassuk.”
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.