Az allergia kezelésében használt készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek megállítani.
Az allergia a szervezet téves immunválasza, az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan – ismertette a folyamat lényegét Prof. Nékám Kristóf allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. A hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, a szájban és a vérerekben, hogy védelmet nyújtsanak a szervezetbe bejutni készülő kórokozókkal szemben és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumor növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
A tanulmányban bizonyítást nyert az is, hogy a hisztamin a szervezetben zajló, gyulladásos folyamatok során is fontos szerepet tölt be, megakadályozza, hogy az immunrendszer védő szerepét betöltse a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben, a hisztamin blokkolásával a kutatók hatékonyan fékeztek meg egy melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére. A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat szerveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Prof. Nékám Kristóf a vizsgálattal kapcsolatban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak, rosszindulatú betegség esetén senki se kezdjen, pusztán erre hagyatkozva antihisztaminokat szedni a javulás reményében. „Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét - ha lesz egyáltalán az antihisztaminoknak a rákterápiában - megalapozottan meghatározhassuk.”
A szénanátha kezelésével nem érdemes megvárni, amíg a tünetek erőssé válnak. Ha előre tudható, mikor kezdődik az allergia, 1–2 héttel korábban érdemes elkezdeni a kezelést, de a már kialakult tünetek esetén sem késő elkezdeni a tünetek csökkentését. Ugyanakkor dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós, oki kezelés a parlagfű, fekete üröm ellen idén már nem indítható, de jövő tavasszal érdemes az immunterápiát is megfontolni a parlagfű-, és fekete üröm allergiás pácienseknek.
Augusztus végén tüsszög, folyik és bedugult az orra, viszket a szeme? Ez nyilván parlagfű allergia - gondolhatják sokan. Való igaz, hogy hazánkban a leggyakoribb allergén a parlagfű, de azt is érdemes tudni, hogy ugyanekkor okoz ugyanolyan tüneteket a fekete üröm is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus elmondta, miért fontos tudni, pontosan milyen pollenre vagyunk allergiások.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás