Az allergia kezelésében használt készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek megállítani.
Az allergia a szervezet téves immunválasza, az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan – ismertette a folyamat lényegét Prof. Nékám Kristóf allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. A hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, a szájban és a vérerekben, hogy védelmet nyújtsanak a szervezetbe bejutni készülő kórokozókkal szemben és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumor növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
A tanulmányban bizonyítást nyert az is, hogy a hisztamin a szervezetben zajló, gyulladásos folyamatok során is fontos szerepet tölt be, megakadályozza, hogy az immunrendszer védő szerepét betöltse a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben, a hisztamin blokkolásával a kutatók hatékonyan fékeztek meg egy melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére. A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat szerveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Prof. Nékám Kristóf a vizsgálattal kapcsolatban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak, rosszindulatú betegség esetén senki se kezdjen, pusztán erre hagyatkozva antihisztaminokat szedni a javulás reményében. „Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét - ha lesz egyáltalán az antihisztaminoknak a rákterápiában - megalapozottan meghatározhassuk.”
Szeptemberben még benne járunk a parlagfű szezonban, az allergiások többé-kevésbé szenvednek a tünetektől. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy lehet-e más, tartósabb megoldást találni, mint a naponta szedendő gyógyszer, az orrcsepp, a szemcsepp használat, a folyamatos zuhanyozás, hajmosás. Idén már késő az allergén immunterápiához, de éppen megfelelő az idő ahhoz, hogy megtervezzük, milyen allergén esetén mikor érdemes belevágni a kezelésbe. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus magát a módszert és az ehhez kapcsolódó időzítést mutatta be.
A darázscsípés allergiával kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, még akkor is, ha már diagnosztizált esetről van szó. Hány Epipen injekció írható fel, mit tehet az allergiás szülő, ha a gyermekét biztonságban szeretné tudni? Van-e hosszú távú megoldás az allergia kezelésére, vagy csak sürgősségi ellátás létezik? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa válaszolt a felvetésekre.