Az allergia kezelésében használt készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek megállítani.
Az allergia a szervezet téves immunválasza, az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan – ismertette a folyamat lényegét Prof. Nékám Kristóf allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. A hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, a szájban és a vérerekben, hogy védelmet nyújtsanak a szervezetbe bejutni készülő kórokozókkal szemben és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumor növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
A tanulmányban bizonyítást nyert az is, hogy a hisztamin a szervezetben zajló, gyulladásos folyamatok során is fontos szerepet tölt be, megakadályozza, hogy az immunrendszer védő szerepét betöltse a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben, a hisztamin blokkolásával a kutatók hatékonyan fékeztek meg egy melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére. A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat szerveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Prof. Nékám Kristóf a vizsgálattal kapcsolatban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak, rosszindulatú betegség esetén senki se kezdjen, pusztán erre hagyatkozva antihisztaminokat szedni a javulás reményében. „Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét - ha lesz egyáltalán az antihisztaminoknak a rákterápiában - megalapozottan meghatározhassuk.”
Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma hazánkban. A megbetegedéseket döntően a delta variáns okozza, ezzel kapcsolatban pedig sokszor hallhatjuk, hogy az allergiához hasonló tüneteket okoz. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arra kértük, foglalja össze a két betegség közötti hasonlóságokat és különbségeket.
A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, majd - röviden összefoglalva - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a tápcsatornából felszívódnak. A felszívódási zavar során ez a folyamat valamilyen okból nem megy végbe tökéletesen, ezt pedig különböző tünetek jelzik. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán javasolt orvoshoz fordulni.
