Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára, ezért megdöbbentő lehet, ha anyatejes babánkról kiderül, hogy a hasfájását, vagy a kiütéseket a bőrén ételallergia okozza. Arról, hogy ez hogyan lehetséges és miként kezelhetjük, dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.
Az ételallergia tünetei már csecsemőknél, a szoptatás időszaka alatt is jelentkezhetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők pedig már ettől az anyatejbe került, igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak.
Az ételallergia tipikus tünetei az ekcéma, csalánkiütés, hasfájás, hányás, hasmenés. Ha ilyen tünetekkel érkeznek hozzám, elsőként rögtön a gyermek táplálásáról kérdezem a szülőt – magyarázza dr. Polgár Marianne. A többség meglepődik, amikor meghallja, hogy az anyatejes babánál ezek nagy valószínűséggel allergiás tünetek, hiszen az inkább közismert, hogy a tehéntejből készült tápszerek okoznak ilyen jellegű panaszokat. Amire érdemes még gyanakodni: ételallergia szempontjából a gyakori orrfolyás és középfül-gyulladás is figyelmeztető jel lehet.
2 éves kor alatt csak nagyon indokolt esetben végeznek allergia vizsgálatot. Ebben az életkorban még az immunrendszerük is annyira éretlen, hogy az eredmények sem biztos, hogy értékelhetőek lennének, emellett a kicsiket is jobb megkímélni a vérvétellel járó procedúrától. Első körben az édesanyának javasolt diétáznia, a gyakori allergéneket kell az étrendjéből kiiktatnia: a tejet, tojást és az olajos magvakat. Ezzel együtt a szoptatás ritmusán semmit nem kell változtatnia, a baba ugyan úgy kaphat anyatejet, csak azt kell megfigyelni, hogy az anya diétája mellett hogyan változnak a tünetei.
Az esetek többségében a csecsemőknél a diéta hatására megszűnnek a tünetek, ha mégsem, akkor keressük fel ismét a kezelőorvost, aki a részletes beszámolónk, megfigyeléseink és a gyermek tünetei alapján a diéta módosítását vagy egyéb megoldást fog javasolni. A tapasztalatok szerint a gyermekek nyomon követése a későbbi életkorban is ajánlott, az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása ugyanis életkorok szerinti megoszlást mutat. Az atópiás - allergiára hajlamos - gyermekeknél „allergiás menetelésként” ismert folyamat során, a csecsemőkori bőrtüneteket, táplálékallergiát követően késő óvodás, kisiskolás korban gyakori az asztma és légúti allergia megjelenése is. A betegségek tehát követhetik egymást, így például az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, a későbbi életkorban más allergiákra is hajlamos lehet.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.