Asztma és allergia gyermekkorban

A gyerekek azonban csak a hajlamot öröklik, nem magát a betegséget. Ha például a szülő pollenallergiás, a gyereknél ételallergia, vagy asztma is kialakulhat, emellett az allergiás tünetek életkoronként is eltérő tünetekkel jelentkezhetnek.

Allergiás menetelés: ekcémától az asztmáig

Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy allergiás menetelésnek az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését nevezzük. Csecsemő-és kisdedkorban főként bőrtünetekkel, ekcémával találkozunk, de erre a korszakra jellemző a táplálékallergia is, mely idővel megszűnik. Ezt követi az allergiás asztma és a szénanátha megjelenése, ami néha már kisiskoláskorra tehető, de nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél is egyre gyakrabban jelentkezik. A betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás, vagy később asztmás.

A betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a nemek arányában, a fiú-lány arány 2:1. Később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő asztma lányoknál gyakoribb.

Az első tünetek

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”. A jellegzetes asztmás tünetek is sokszor ebben az időszakban, a késő óvodás, kisiskolás kor környékén jelennek meg. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja, gyakran játszik szerepet a betegség kezdeti tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló, nehezített légzés megjelenésében. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Mi történik az asztmás roham során?

Az asztmás betegeknél bizonyos ingerek – házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom – hatására beszűkülnek a légutak. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni. A tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Néhány asztmás beteg alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át addig, amíg szakszerű megelőző kezelést nem kapnak. A roham kezdődhet hirtelen, sípoló légzéssel, köhögéssel, nehézlégzéssel, más esetekben a rosszullét lassan alakul ki. A legtöbb asztmás megfelelő kezeléssel a súlyos rohamból is teljesen felépül.

A tünetek kivizsgálása

Amikor felmerül az asztma gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermek tüdőgyógyász végzi. Dr. Hidvégi Edit azt javasolja, hogy az első vizit előtt a szülők készüljenek fel, ha szükséges nézzenek utána néhány információnak. „Az első találkozás alkalmával fontos átbeszélni, hogy szed-e valamilyen gyógyszert a gyermek, tartanak-e háziállatot, sportol-e rendszeresen. Célszerű a csecsemő- és kisgyermekkori betegségeket is átgondolni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut a gyermeknél. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a vizsgálat előtt a szülő feljegyzi, hogy mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak a gyermek tünetei.” Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, banális megfázás, bizonyos ételek, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.

Diagnózis és kezelés

A beteg (illetve a szülő) alapos kikérdezése és a szükséges vizsgálatok elvégzése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszereket, elmagyarázza a készítmények alkalmazásának módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja. Elmondja, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat ad a mindennapokhoz, hogy a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát kiváltó, illetve súlyosbító tényezőket.

Biztonságosak a szteroidok gyermekkorban?

A gyulladáscsökkentésben játszott fontos szerepük ellenére sok szülő valójában feleslegesen tart a szteroidok alkalmazásának esetleges következményeitől. A gyulladáscsökkentő hatású szteroidok korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, így jelentősen csökkentve a szükséges gyógyszer mennyiségét és a nem kívánt mellékhatások kockázatát. A modern inhalációs szteroidok szervezetbe felszívódó mennyisége 200-250-ed része a legkisebb szteroid tartalmú tabletta hatóanyagának.

Létezik-e egyéb, tartós megoldást jelentő gyógymód is az allergiás betegségekre?

A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy - valójában az egyetlen - oki kezelési lehetőség is: az allergén immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroid tartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergia ellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás nátha és asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.

Ki lehet gyógyulni az asztmából?

A gyermekkori – különösen a csecsemőkori - asztmások egy jelentős része felnőtt korra valóban „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe tüneteket mutató betegek 70%-ára igaz, ám akiknél megmaradnak a panaszok, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70% marad felnőttkorra is asztmás.