Asztma és allergia gyermekkorban

Asztma és allergia gyermekkorban

Dr. Hidvégi Edit PhD Létrehozva: 2016.05.27 Módosítva: 2017.12.08
Az allergiás betegségek – ide tartozik többek közt az asztma és allergiás nátha, a táplálékallergia és az ekcéma - előfordulása családi halmozódást mutat. Egy allergiás szülő esetében 30%, ha mindkét szülő allergiás, közel 80% az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelenik majd valamilyen formában.

A gyerekek azonban csak a hajlamot öröklik, nem magát a betegséget. Ha például a szülő pollenallergiás, a gyereknél ételallergia, vagy asztma is kialakulhat, emellett az allergiás tünetek életkoronként is eltérő tünetekkel jelentkezhetnek.

Allergiás menetelés: ekcémától az asztmáig

Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy allergiás menetelésnek az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését nevezzük. Csecsemő-és kisdedkorban főként bőrtünetekkel, ekcémával találkozunk, de erre a korszakra jellemző a táplálékallergia is, mely idővel megszűnik. Ezt követi az allergiás asztma és a szénanátha megjelenése, ami néha már kisiskoláskorra tehető, de nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél is egyre gyakrabban jelentkezik. A betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás, vagy később asztmás.

A betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a nemek arányában, a fiú-lány arány 2:1. Később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő asztma lányoknál gyakoribb.

Az első tünetek

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”. A jellegzetes asztmás tünetek is sokszor ebben az időszakban, a késő óvodás, kisiskolás kor környékén jelennek meg. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja, gyakran játszik szerepet a betegség kezdeti tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló, nehezített légzés megjelenésében. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Mi történik az asztmás roham során?

Az asztmás betegeknél bizonyos ingerek – házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom – hatására beszűkülnek a légutak. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni. A tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Néhány asztmás beteg alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át addig, amíg szakszerű megelőző kezelést nem kapnak. A roham kezdődhet hirtelen, sípoló légzéssel, köhögéssel, nehézlégzéssel, más esetekben a rosszullét lassan alakul ki. A legtöbb asztmás megfelelő kezeléssel a súlyos rohamból is teljesen felépül.

asztma gyermekkorban-asztmás roham-immunterápiaA tünetek kivizsgálása

Amikor felmerül az asztma gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermek tüdőgyógyász végzi. Dr. Hidvégi Edit azt javasolja, hogy az első vizit előtt a szülők készüljenek fel, ha szükséges nézzenek utána néhány információnak. „Az első találkozás alkalmával fontos átbeszélni, hogy szed-e valamilyen gyógyszert a gyermek, tartanak-e háziállatot, sportol-e rendszeresen. Célszerű a csecsemő- és kisgyermekkori betegségeket is átgondolni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut a gyermeknél. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a vizsgálat előtt a szülő feljegyzi, hogy mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak a gyermek tünetei.” Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, banális megfázás, bizonyos ételek, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.

Diagnózis és kezelés

A beteg (illetve a szülő) alapos kikérdezése és a szükséges vizsgálatok elvégzése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszereket, elmagyarázza a készítmények alkalmazásának módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja. Elmondja, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat ad a mindennapokhoz, hogy a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát kiváltó, illetve súlyosbító tényezőket.

Biztonságosak a szteroidok gyermekkorban?

A gyulladáscsökkentésben játszott fontos szerepük ellenére sok szülő valójában feleslegesen tart a szteroidok alkalmazásának esetleges következményeitől. A gyulladáscsökkentő hatású szteroidok korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, így jelentősen csökkentve a szükséges gyógyszer mennyiségét és a nem kívánt mellékhatások kockázatát. A modern inhalációs szteroidok szervezetbe felszívódó mennyisége 200-250-ed része a legkisebb szteroid tartalmú tabletta hatóanyagának.

Létezik-e egyéb, tartós megoldást jelentő gyógymód is az allergiás betegségekre?

A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy - valójában az egyetlen - oki kezelési lehetőség is: az allergén immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroid tartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergia ellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás nátha és asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.

Ki lehet gyógyulni az asztmából?

A gyermekkori – különösen a csecsemőkori - asztmások egy jelentős része felnőtt korra valóban „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe tüneteket mutató betegek 70%-ára igaz, ám akiknél megmaradnak a panaszok, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70% marad felnőttkorra is asztmás.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves fiamnak évek óta van hátsó garatfali lecsorgása,a téli hónapokban sokat szokott köhögni,ha elmúlik a száraz köhögése,akkor is utána marad egy olyan probléma,hogy evés után csiláló érzést érez a torkában,és ezért köhögnie kell. 1 éve Pécsen kivették az orrmanduláját,mert azt mondták,hogy attól van,de a váladékcsorgás sem szünt meg, és Karácsonykor volt egy arcüreggyulladás és torokfájásos problémája, és azóta még mindig van köhögése evés után.Pár éve allergiát állapítottak meg nála háziporra,fűfélékre,késői virágzású fákra.Tejre és tejfehérjére kettest hozott ki a vérvétel,de a vizsgálatot kérő orvos nem tudta értelmezni,hogy ez most mennyire erős,ezért nem is tanácsolt semmit sem.Azóta laktózmentes termékeket vásárolok és próbáljuk a legkevesebb tejterméket fogyasztani.A háziorvosa szerint lehet,hogy refluxos,de a tükrözéstől elzárkózik,és a műtétet végző orr-fül gégész orvosa is azt mondta,hogy ez nem reflux.Teljesen tanácstalan vagyok,kérem adjanak tanácsot:Tisztelettel:Pál Tiborné

Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika allergológus
Tisztelt Pál Tiborné !

A táplálékallergia felnőttkorban ritka, általában gyermekkorban alakul ki.

A savas reflux nem kizárt, ennek következtében is kialakulhat az orrmandula túltengése. Ha a kiváltó ok megmarad, az orrmandula a jól elvégzett műtét után is visszanőhet .
Étkezéssel összefüggő orrfolyást okozhat a hisztamin túlérzékenység, ez vérből végzett vizsgálattal igazolható.

Üdvözlettel:

dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

széleskörű tudás

"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."

További vélemények

Hírek

Antihisztaminok az allergia kezelésében

Antihisztaminok az allergia kezelésében

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Szedésükkel kapcsolatos tudnivalókat és gyakran felmerülő kérdéseket dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

További részletek
Keresztallergia kivizsgálás multiplex allergia teszttel

Keresztallergia kivizsgálás multiplex allergia teszttel

Légúti allergiásként tapasztalta már, hogy bizonyos ételek fogyasztásakor kapar a torka, égő, viszkető érzés jelentkezik a szájüregben? Ezeket a tüneteket keresztallergia okozhatja. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy felesleges diétás megszorítások helyett, ilyenkor célszerű vizsgálattal meghatározni, hogy pontosan mi az az élelmiszer, amit kerülnie kell annak érdekében, hogy a tüneteket megelőzze.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

PRIMA MEDICA