Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.
Az asztma kontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt azt. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a betegségéről, ismeri a tüneteit, azok kiváltó okait:
- az megelőzheti az asztmával járó nehézlégzés és köhögési rohamok kialakulását,
- jobban alszik,
- betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről,
- panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat,
- az asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása kapcsán lehet szükség). Ahhoz pedig, hogy az asztma ne befolyásolja az életminőségünket, három dolgot lényeges ismerni és megvalósítani.
Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.
A triggerek, vagyis az asztmás tüneteket súlyosbító, akár rohamot is előidéző tényezők egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban a következőkre figyeljünk: a dohányfüst mellett a légszennyezettség, az időjárás változásai (szeles, párás idő) mellett pollenek, háziállatok szőre, penész vagy poratka, sőt akár az erős érzelmek, stressz is rohamot időzhetnek elő vagy hatásukra rosszabbodhat a betegek állapota. Légúti megbetegedések asztmásoknál gyakran elhúzódóbban zajlanak, és fokozzák az asztma tüneteit.
Jól beállított kezelés mellett is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor az asztmás tünetek rosszabbodását, vagy roham kezdeti jeleit észleljük. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kéznél legyen az asztma akció terv, amiben az ilyen esetekre összeállított teendők pontos listáját megtalálhatjuk. Ha ezeket észleljük, alkalmazzuk az asztma akció tervben, kezelőorvosunkkal előzetesen egyeztetett teendőket, a szükséges gyógyszereket. Ha emellett is vannak panaszok, soron kívüli szakorvosi kontroll szükséges.
Dr. Potecz Györgyi hozzátette, hogy a szükség szerinti beavatkozások mellett ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, a betegek állapota stabil, életminőségük jó legyen, fontos szerepe van az ún. fenntartó kezelésnek, amit a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, a rohamok megelőzése – szükséges módosítani, beállítani. Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ezzel ismét fellángolnak a tünetek. Ez nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton, ami az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektiv eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor van lehetőség módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.
A parlagfű allergiások közül nagyon sokan a fekete ürömre is erős tünetekkel reagálnak augusztustól október végéig. Tavasszal tehát még kevesen gondolnak a későbbi szenvedéssel teli hónapokra, holott, ha a tüneti szereket visszaszorítva tartós megoldás és nyugodt allergiaszezont szeretnének, már most érdemes nekivágni az allergén specifikus immunterápia előkészítésének. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, hogyan érdemes időzíteni az előzetes kivizsgálást és magát a terápiát.
Amikor hisztamin intoleranciáról beszélünk, sokaknak az emésztési panaszok jutnak az eszébe, holott ez kórkép teljesen más jellegű tüneteket is okozhat. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha más okkal nem magyarázható orrfolyás, orrdugulás, magas vagy alacsony vérnyomás, hőhullám, bőrpír, csalánkiütés, ekcéma, viszketés, fejfájás és további panaszok jelentkeznek, érdemes elindítani egy kivizsgálást.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás