Enyhe légúti fertőzés is belobbanthatja az asztmát

Enyhe légúti fertőzés is belobbanthatja az asztmát

Dr. Potecz Györgyi Módosítva: 2018.01.30 10:44

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

Érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Enyhe légúti fertőzés is belobbanthatja az asztmátKöhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.

- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.

- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Téma szakértője

  • Dr. Potecz Györgyi

  • Szakterületek:
    • tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
  • Specialitások:
    • Asztma
    • COPD
    • légúti allergia
    • tüdőgyulladás kezelése
    • krónikus köhögés
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció

    • kizárólag magyar nyelvű ellátás

    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelési információ:

Orvos válaszol

Tisztelt Szakértő!

Pajzsmirigybetegség miatt februárban/márciusban magas dózisú metothyrin mellett szakorvosi javaslatra glutén és laktózmentes diétát, étrendkiegészítő (b complex, kovaföld, c vitamin, d3, omega3) és gyógytea kúrát (galaj/borsmenta/citromfű) tartottam. Március végén egyre sűrűbben majd nonstop légszomjjal (asztmatikus) kezdtem küzdeni. Ez annyira súlyossá vált-olyan volt, mintha a tüdőm összeakart volna esni-, hogy beszélni és enni is nehezemre esett, ami miatt szorongani kezdtem. Áprilisban bár visszatértem a hagyományos, egészséges étrendemhez, a helyzet nem változott. Májusban a légszomjhoz rekedtség, nyirokcsomó duzzanat, tinnitus, arc zsibbadás, fejfájás, lepedékes nyelv, orrdugulás és sűrű garati váladékcsorgás jelentkezett. Gyanakodva bejelentkeztem a tüdőgyógyászatra és a F-O-G-re, ahol kortikosprayt kaptam, a diagnózis pedig rhinitis allergica lett. Azóta teljesen kivizsgáltattam magam (kardio, tüdő rtg, hasi uh, labor), jártam pszichiáternél stresszoldóért és szintén orvosi javaslatra, megműtettem a pajzsmirigyemet is (hyperthyreozis miatt indikált volt)- szerencsére minden negatív..Sőt az allergológián a prick se mutatott nagy újdonságot (azért cetirizint írtak fel), így megerősítésként szérumos tesztre megyek pár hét múlva. A tüneteim azonban azóta sem szűntek meg :((( A kötelező profilaxis lejártával most újra belekezdtem az előírt kortiko terápiába (1*2-2 puff/200mcg/adag mometasone sandoz), ami egy hét után sem igazán hatásos, a sok váladéktól viszont már pluszban hányingerem is van. Emellett minden alternatív módszert végigjártam már:bioptron fényterápia, allergiás diéta (tejes dolgok elhagyása), sólámpa, párásítás, léguttisztító aromaterápia, sós öblögetés/gargarizálás, inhalálás (hagyományos gyógynövényes/porlasztós), fokhagyma, méz, akupresszúra, kamilla, pemetecukorka, +sok sok tiszta bubimentes víz, maszk etc... De semmi hatásuk nincs, én meg rettenetesen kimerültem- harmadéves orvostanhallgató vagyok, de így egyszerűen nem tudok odafigyelni semmire sem.. lehet, hogy halasztanom is kell emiatt és rettenetesen el vagyok keseredve:( A családban rajtam kívül egyébként mindenki szénanáthás (öcsém szinte minden pollenre allergiás)+ dohányos, mégis jóval enyhébb tüneteik vannak. Allergiás hajlamom nekem is van/volt, de mindig ekcémaként/bőrduzzanatként jelentkezett. Tízenévesen svábhegyen kimutatták, hogy pollenre/ poratkára/penészre/állatszőrre allergiás vagyok- de ezeket a tünetmentes 10 év miatt úgy gondoltam, hogy kinőttem; bizonyos ételeket (árpa/repce/napraforgó/oliva (olajok)/sáfrány/áfonya) és gyógyszereket pedig intolerancia miatt egyszerűen nem fogyasztok).. Ha a lokális kortiko nem hat továbbra sem,-és a műtét után megerősödik a szervezetem is- a cetirizint is kipróbálom majd- jobb tippem nincs:/ Szeretnék Öntől tanácsot kérni; arra gondolok, hogy a fentebb említett diéta felboríthatta a bélflóra egyensúlyomat és ezért dobta ki nálam így és most ezt a makacs allergiát (egyelőre azt sem tudom, hogy szezonális lesz-e vagy sem:/) Ön mit gondol erről? Érdemes lenne-e kiegészítésként probiotikumot is szednem, illetve tudna-e valami korábban még nem említett alternatív terápiát javasolni, mert már a házidokimmal egyszerűen kifogytunk az ötletekből :(

Válaszát köszönöm!!


Dr. Hidvégi Edit PhD
Dr. Hidvégi Edit PhD gasztroenterológus
Kedves Kérdező!

A rossz általános állapotot, fáradtságot, nehézlégzést sok minden okozhatja, természetesen az asztma mellett lehet még más oka is. Javaslom, hogy keressen fel szakrendelésemen, hogy mindent részletesen végigbeszélhessünk.

Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Részletesen kikérdezett mindenről

Tökéletesen elégedett voltam az udvarias, gyors ügyintézéssel, a doktornő kedvességével, szakértelmével, türelmével, és azzal is, hogy úgy éreztem, igenis fontos a gondom. Részletesen megkérdezett mindenről, látszott, hogy érdekelte az ügyem, nagyon alapos, körültekintő.

További vélemények

Hírek

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.  

További részletek
Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK