Nagyon gyakori félreértés, melyre sok esetben csak a feleslegesen elvégzett vizsgálatok után derül fény. A cöliákia, lisztérzékenység vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség nem ételallergia, ezért allergia teszttel nem mutatható ki. Arról, hogy mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy a glutén fogyasztása okozza a panaszainkat.
Sokat hallani mostanában a glutén fogyasztásával összefüggő panaszokról.
A tünetek egészen széles skálán mozognak, a gyomor- és bélrendszert érintő gondoktól (hasfájás, puffadás, hasmenés és székrekedés) az idegrendszeri tüneteken át (szorongás, pánikbetegség) a hajhullás és a bőrön megjelenő kiütésekig sok mindenért okolhatóak a glutén tartalmú gabonák.
„Ha a betegek utána olvasnak, láthatják, hogy glutént a búza, a rozs és az árpa tartalmazza, ezért olyan vizsgálatokat keresnek, amivel ezeket a gabonákat szűrni lehet. Az internet segítségével valóban sok információhoz lehet hozzájutni és a laborvizsgálatok is könnyen elérhetőek, ám az öndiagnózis sok esetben tévútra vihet.”
Ez az a teszt, amely az ételallergiák szűrésére alkalmas, valóban nagyon sok helyen elvégezhető vizsgálat, gyors és egyszerű, egy vérvétel után pár nappal megérkezik az eredmény.
Az ételallergia nutritív panelben megtalálható a búza- és a rozsliszt is, így a beteg joggal bizakodik, hogy hamarosan kiderül, ezek fogyasztása miatt érzi-e rosszul magát már hosszabb ideje.
A vizsgálat megérkezik és ha történetesen negatív, akkor nyugodtan fogyasztja tovább a kérdéses élelmiszereket, ám valójában az még továbbra sem derült ki, hogy lehet-e cöliákiás.
Amit az ételallergia nutritív panel mér, az a szervezetben az adott élelmiszerekkel szemben termelődő IgE ellenanyag mértéke. Ha magas, akkor arra az élelmiszerre a beteg allergiás. Létezik búza és rozs allergia is, ám ezek nem azonosak a cöliákiával. A lisztérzékenység ugyanis nem ételallergia, hanem autoimmun betegség. A tüneteit valóban a glutén fogyasztása okozza, ám a diagnózishoz más típusú vizsgálatokra van szükség.
Ha a tüneteink alapján felmerül a cöliákia gyanúja, akkor az alábbi vizsgálatok elvégzésére kerülhet sor:
- szerológia: a cöliákia antitestjeit vizsgáló vérteszt
- HLA vizsgálat: cöliákia genetikai teszt. A cöliákiára való hajlamot vizsgálja.
- vékonybél biopszia. Gyomortükrözés során a vékonybél állapotát méri fel. A cöliákia a bélbolyhok károsodását okozza, ez látható az endoszkópos vizsgálat során.
„A tünetek és a vizsgálatok eredménye alapján lehet megállapítani, hogy a betegnél valóban fennáll-e cöliákia, vagy más okozza a panaszait. Ezeket a vizsgálatokat akkor is el kell végezni, ha nem-cöliákiás gluténérzékenységre (NCGS) gyanakszunk. Nagyon hasonló panaszokat okozhat még többek közt az IBS, a ma már gyerekeknél is egyre gyakrabban előforduló Crohn-betegség, a hisztamin és laktóz érzékenység is. Annak érdekében, hogy csak a valóban szükséges vizsgálatokat végezzük el és célzott kezelést kapjunk, szükséges a szakemberrel történő konzultáció, még a vizsgálatok megkezdése előtt.”
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekSárdi Doktornő szakmai tudásával, kompetenciájával, elfogadó, empatikus attitűdjével nagyon elégedett voltam. Egy sok éve tartó problémát, bizonytalanságot sikerült bennem eloszlatnia, nagy megkönnyebbüléssel távoztam.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.