Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is, erre figyelmeztet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. A glutén fogyasztása során sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A betegség első tünetei már kisgyermekkorban, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek: hasfájás, hasmenés, zsíros fényű széklet, puffadás a gyakori tünet. Cöliákia azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet. Ilyen esetekben még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében cöliákia áll.
Az elfogyasztott tápanyagok felszívódás a vékonybélben történik. Az itt található bélbolyhok végzik el ezt a feladatot. Cöliákia esetén azonban a glutén lebontása nem történik meg megfelelően, a felszaporodott kóros anyagcseretermékek krónikus gyulladást okoznak, aminek hatására sérül a vékonybél nyálkahártyája, és a tápanyagok feszívódását biztosító a bélbolyhok egyre kisebbé válnak, illetve súlyos esetben teljesen eltűnnek. A cöliákiás beteg szervezetében a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, emiatt súlyos fehérje, vitamin- és ásványianyag hiány is kialakulhat. Akár úgy is, hogy a betegnek semmilyen egyéb tünete nincs.
Könnyen lehet, hogy a betegnél vérvizsgálattal igazolódik a vérszegénység, ám a táplálékkiegészítők és vaskészítmények sem tudnak megfelelően hasznosulni, a károsodott vékonybélből felszívódni. Így a beteg a kezelés ellenére továbbra is erőtlen, fáradt, hajhullás, sápadtság is jelentkezhet. Indokolatlan vérszegénység esetén ezért gondolni kell a cöliákia lehetőségére is – figyelmeztet dr. Polgár Marianne.
A cöliákia diagnózisához először vérvizsgálattal ki kell mutatni a vérben lévő ellenanyagot, ami a betegség meglétét jelzi. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítésének érdekében az esetek nagy részében el kell végezni a vékonybél biopsziát és a szövettani vizsgálatot is, amellyel a bélbolyhok sérülését lehet feltérképezni. A vérszegénységét csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha először a sérült bélbolyhokat regeneráljuk, ez pedig csakis gluténmentes diétával lehetséges. A diétát egy életen át kell tartani. Hatására bizonyos idő elteltével a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok felszívódása is rendeződik, ezáltal pedig a vérszegénység is megszűnik.
Ha a gyermek hasa sokat fáj, hasmenés vagy véres széklet, székrekedés jelentkezik, akkor arra gondolunk, hogy tünetei az étkezéssel lehetnek összefüggésben. Ilyenkor gyakran valóban beigazolódik a kivizsgálás során, hogy ételallergia áll a háttérben. De mi a helyzet, ha a jellegzetes gyomor- és bélrendszeri tünetek elmaradnak és más panaszok jelzik az ételallergiát? A kevésbé ismert tünetekről dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.
A szemkönnyezésnek több oka is lehet. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével most az allergiás eredetű szemkönnyezés kivizsgálásának és kezelésének lépéseit járjuk körbe.
