Itt a vakáció, figyeljünk az asztmás gyerekekre!

Itt a vakáció, figyeljünk az asztmás gyerekekre!

Dr. Hidvégi Edit PhD Módosítva: 2017.12.05
Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei - zihálás, köhögés, nehézlégzés - már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Itt a vakáció, figyeljünk az asztmás gyerekekre!Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás - is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

- Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.
- Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.
- A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.

Jobb megelőzni

- Kisebb gyerek esetében, ha a szülőktől távol tölti a szünidő egy részét, akkor a rá felügyelő pedagógusokat, rokonokat tájékoztassuk a betegségéről, a roham kezdeti tüneteiről és a gyógyszerek szedésének menetéről.
- Ma már a gyerekek többségének van okostelefonja, ezt is segítségül hívhatjuk. Léteznek olyan alkalmazások, amik naponta, a megadott időben figyelmeztetnek a gyógyszerek szedésére.
- Utazás előtt keressük fel a gyermek kezelőorvosát, és gondoskodjunk arról, hogy a nyaralás idejére legyen nálunk elegendő gyógyszer. A gyógyszerek felírása mellett kérjük az orvos tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes még figyelni a vakáció alatt.

Téma szakértői

Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász

Orvos válaszol

Tisztelt Szakértő!

Pajzsmirigybetegség miatt februárban/márciusban magas dózisú metothyrin mellett szakorvosi javaslatra glutén és laktózmentes diétát, étrendkiegészítő (b complex, kovaföld, c vitamin, d3, omega3) és gyógytea kúrát (galaj/borsmenta/citromfű) tartottam. Március végén egyre sűrűbben majd nonstop légszomjjal (asztmatikus) kezdtem küzdeni. Ez annyira súlyossá vált-olyan volt, mintha a tüdőm összeakart volna esni-, hogy beszélni és enni is nehezemre esett, ami miatt szorongani kezdtem. Áprilisban bár visszatértem a hagyományos, egészséges étrendemhez, a helyzet nem változott. Májusban a légszomjhoz rekedtség, nyirokcsomó duzzanat, tinnitus, arc zsibbadás, fejfájás, lepedékes nyelv, orrdugulás és sűrű garati váladékcsorgás jelentkezett. Gyanakodva bejelentkeztem a tüdőgyógyászatra és a F-O-G-re, ahol kortikosprayt kaptam, a diagnózis pedig rhinitis allergica lett. Azóta teljesen kivizsgáltattam magam (kardio, tüdő rtg, hasi uh, labor), jártam pszichiáternél stresszoldóért és szintén orvosi javaslatra, megműtettem a pajzsmirigyemet is (hyperthyreozis miatt indikált volt)- szerencsére minden negatív..Sőt az allergológián a prick se mutatott nagy újdonságot (azért cetirizint írtak fel), így megerősítésként szérumos tesztre megyek pár hét múlva. A tüneteim azonban azóta sem szűntek meg :((( A kötelező profilaxis lejártával most újra belekezdtem az előírt kortiko terápiába (1*2-2 puff/200mcg/adag mometasone sandoz), ami egy hét után sem igazán hatásos, a sok váladéktól viszont már pluszban hányingerem is van. Emellett minden alternatív módszert végigjártam már:bioptron fényterápia, allergiás diéta (tejes dolgok elhagyása), sólámpa, párásítás, léguttisztító aromaterápia, sós öblögetés/gargarizálás, inhalálás (hagyományos gyógynövényes/porlasztós), fokhagyma, méz, akupresszúra, kamilla, pemetecukorka, +sok sok tiszta bubimentes víz, maszk etc... De semmi hatásuk nincs, én meg rettenetesen kimerültem- harmadéves orvostanhallgató vagyok, de így egyszerűen nem tudok odafigyelni semmire sem.. lehet, hogy halasztanom is kell emiatt és rettenetesen el vagyok keseredve:( A családban rajtam kívül egyébként mindenki szénanáthás (öcsém szinte minden pollenre allergiás)+ dohányos, mégis jóval enyhébb tüneteik vannak. Allergiás hajlamom nekem is van/volt, de mindig ekcémaként/bőrduzzanatként jelentkezett. Tízenévesen svábhegyen kimutatták, hogy pollenre/ poratkára/penészre/állatszőrre allergiás vagyok- de ezeket a tünetmentes 10 év miatt úgy gondoltam, hogy kinőttem; bizonyos ételeket (árpa/repce/napraforgó/oliva (olajok)/sáfrány/áfonya) és gyógyszereket pedig intolerancia miatt egyszerűen nem fogyasztok).. Ha a lokális kortiko nem hat továbbra sem,-és a műtét után megerősödik a szervezetem is- a cetirizint is kipróbálom majd- jobb tippem nincs:/ Szeretnék Öntől tanácsot kérni; arra gondolok, hogy a fentebb említett diéta felboríthatta a bélflóra egyensúlyomat és ezért dobta ki nálam így és most ezt a makacs allergiát (egyelőre azt sem tudom, hogy szezonális lesz-e vagy sem:/) Ön mit gondol erről? Érdemes lenne-e kiegészítésként probiotikumot is szednem, illetve tudna-e valami korábban még nem említett alternatív terápiát javasolni, mert már a házidokimmal egyszerűen kifogytunk az ötletekből :(

Válaszát köszönöm!!


Dr. Hidvégi Edit PhD
Dr. Hidvégi Edit PhD gasztroenterológus
Kedves Kérdező!

A rossz általános állapotot, fáradtságot, nehézlégzést sok minden okozhatja, természetesen az asztma mellett lehet még más oka is. Javaslom, hogy keressen fel szakrendelésemen, hogy mindent részletesen végigbeszélhessünk.

Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.  

További részletek
Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK