5 dolog, amitől működik az asztma akcióterv

5 dolog, amitől működik az asztma akcióterv

Dr. Potecz Györgyi Módosítva: 2017.12.05 10:13
Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

1. Mindig személyre szabott

Nincs általános, mindenki számára használható asztma akcióterv. Betegenként az asztma típusa is eltérő lehet, illetve egyéni különbségek előfordulhatnak a triggerek, vagyis a betegség tüneteit felerősítő, rohamot kiváltó tényezők terén is. A szükséges gyógyszerek az életkorunknak és a tüneteinknek megfelelően személyre szabottak, csakúgy, mint az állapotromlás esetén alkalmazandó készítmények.

5 dolog, amitől működik az asztma akcióterv 2. Pontosan ismerjük és értjük a benne leírtakat

Frissen diagnosztizált asztmás betegként sok új fogalmat, tünetet kell megismernünk, beazonosítanunk. Fontos, hogy a kezelőorvos mindent alaposan elmagyarázzon az asztma akcióterv összeállítása kapcsán, hiszen hiába van nálunk a pontos leírás, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik készítményt is kell használnunk, vagy mikortól melyik zónában leírt kezelést kell alkalmaznunk, a tüneteink alapján.

3. Megfelelően használjuk az eszközöket

Nem kell kizárólag a saját érzéseinkre hagyatkozni, egy eszköz segítségével pontosan számszerűsíteni tudjuk, hogy a bizonytalan nehézlégzést, vagy erősödő köhögést az asztmánk okozza-e. A peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő a légúti áramlási sebességre, a légutak beszűkülésére adhat tájékoztató, de használható információt, ha rendszeresen, illetve panasz esetén is használja a beteg. A saját legjobb, vagy saját átlagértéktől való eltérés vagy nagymértékű napon belüli ingadozás nem megfelelően kontrollált állapotra utal. Ha bizonytalanok vagyunk a készülékek használatával kapcsolatban, kérjük a kezelőorvos segítségét!

4. Tartjuk magunkat a benne leírtakhoz

Általában senki nem szeret tartósan gyógyszert szedni, ám asztma esetén nagyon fontos, hogy ne térjünk el a megbeszélt fenntartó kezeléstől. Erre azért van szükség, mert esetünkben ez a gyógyszermennyiség képes megelőzni a betegség súlyosbodását, a rohamok kialakulását. Soha ne csökkentsük mi magunk azért a gyógyszereinket, mert hosszabb ideje jól vagyunk, mert így a tünetek erősödését vagy akár asztmás rohamot is előidézhetünk!

5. Időnként megújul

Az asztma kezelése lépcsős rendszerben valósul meg, ez azt jelenti, hogy le és fel is haladhatunk a lépcsőkön, vagyis a kezelés az állapotunk függvényében módosítható, a szükséges gyógyszerek mennyisége emelhető és csökkenthető is, ám kizárólag a kezelőorvos javaslatára. A fenntartó kezelés tehát nem állandó, a félévente javasolt kontroll alkalmával a kezelőorvosunk fogja csökkenteni – vagy ha szükséges növelni - a gyógyszereket olyan mennyiségben, amivel továbbra is tünetmentesek lehetünk. Ha az otthoni kezelési tervnek megfelelően, panasz esetén önállóan változtatott kezelés ellenére rendszeresen vannak tünetek, a rohamoldó használat rendszeres, soron kívül is keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát!

Téma szakértői

Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász

Orvos válaszol

Tisztelt Szakértő!

Pajzsmirigybetegség miatt februárban/márciusban magas dózisú metothyrin mellett szakorvosi javaslatra glutén és laktózmentes diétát, étrendkiegészítő (b complex, kovaföld, c vitamin, d3, omega3) és gyógytea kúrát (galaj/borsmenta/citromfű) tartottam. Március végén egyre sűrűbben majd nonstop légszomjjal (asztmatikus) kezdtem küzdeni. Ez annyira súlyossá vált-olyan volt, mintha a tüdőm összeakart volna esni-, hogy beszélni és enni is nehezemre esett, ami miatt szorongani kezdtem. Áprilisban bár visszatértem a hagyományos, egészséges étrendemhez, a helyzet nem változott. Májusban a légszomjhoz rekedtség, nyirokcsomó duzzanat, tinnitus, arc zsibbadás, fejfájás, lepedékes nyelv, orrdugulás és sűrű garati váladékcsorgás jelentkezett. Gyanakodva bejelentkeztem a tüdőgyógyászatra és a F-O-G-re, ahol kortikosprayt kaptam, a diagnózis pedig rhinitis allergica lett. Azóta teljesen kivizsgáltattam magam (kardio, tüdő rtg, hasi uh, labor), jártam pszichiáternél stresszoldóért és szintén orvosi javaslatra, megműtettem a pajzsmirigyemet is (hyperthyreozis miatt indikált volt)- szerencsére minden negatív..Sőt az allergológián a prick se mutatott nagy újdonságot (azért cetirizint írtak fel), így megerősítésként szérumos tesztre megyek pár hét múlva. A tüneteim azonban azóta sem szűntek meg :((( A kötelező profilaxis lejártával most újra belekezdtem az előírt kortiko terápiába (1*2-2 puff/200mcg/adag mometasone sandoz), ami egy hét után sem igazán hatásos, a sok váladéktól viszont már pluszban hányingerem is van. Emellett minden alternatív módszert végigjártam már:bioptron fényterápia, allergiás diéta (tejes dolgok elhagyása), sólámpa, párásítás, léguttisztító aromaterápia, sós öblögetés/gargarizálás, inhalálás (hagyományos gyógynövényes/porlasztós), fokhagyma, méz, akupresszúra, kamilla, pemetecukorka, +sok sok tiszta bubimentes víz, maszk etc... De semmi hatásuk nincs, én meg rettenetesen kimerültem- harmadéves orvostanhallgató vagyok, de így egyszerűen nem tudok odafigyelni semmire sem.. lehet, hogy halasztanom is kell emiatt és rettenetesen el vagyok keseredve:( A családban rajtam kívül egyébként mindenki szénanáthás (öcsém szinte minden pollenre allergiás)+ dohányos, mégis jóval enyhébb tüneteik vannak. Allergiás hajlamom nekem is van/volt, de mindig ekcémaként/bőrduzzanatként jelentkezett. Tízenévesen svábhegyen kimutatták, hogy pollenre/ poratkára/penészre/állatszőrre allergiás vagyok- de ezeket a tünetmentes 10 év miatt úgy gondoltam, hogy kinőttem; bizonyos ételeket (árpa/repce/napraforgó/oliva (olajok)/sáfrány/áfonya) és gyógyszereket pedig intolerancia miatt egyszerűen nem fogyasztok).. Ha a lokális kortiko nem hat továbbra sem,-és a műtét után megerősödik a szervezetem is- a cetirizint is kipróbálom majd- jobb tippem nincs:/ Szeretnék Öntől tanácsot kérni; arra gondolok, hogy a fentebb említett diéta felboríthatta a bélflóra egyensúlyomat és ezért dobta ki nálam így és most ezt a makacs allergiát (egyelőre azt sem tudom, hogy szezonális lesz-e vagy sem:/) Ön mit gondol erről? Érdemes lenne-e kiegészítésként probiotikumot is szednem, illetve tudna-e valami korábban még nem említett alternatív terápiát javasolni, mert már a házidokimmal egyszerűen kifogytunk az ötletekből :(

Válaszát köszönöm!!


Dr. Hidvégi Edit PhD
Dr. Hidvégi Edit PhD gasztroenterológus
Kedves Kérdező!

A rossz általános állapotot, fáradtságot, nehézlégzést sok minden okozhatja, természetesen az asztma mellett lehet még más oka is. Javaslom, hogy keressen fel szakrendelésemen, hogy mindent részletesen végigbeszélhessünk.

Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Még tél van - miért foglalkozzak a pollenallergiával?

Még tél van - miért foglalkozzak a pollenallergiával?

Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.

További részletek
Poratka allergia: miért erősödhetnek fel a tünetek télen?

Poratka allergia: miért erősödhetnek fel a tünetek télen?

A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoport

Tüdőbetegséggel - teljes életet (Facebook csoport)

Mentesen is teljesen!

Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás

Csatlakozz Te is!

Belépek!

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK