Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Milyen tünetekből ismerhetjük fel, hogyan előzhetjük meg a vashiány kialakulását? A legfontosabb tudnivalókat dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalta össze.
Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2mg/kg vas bevitelére. Ennek hiányában a károsodás hosszútávú hatásaival kell számolni: szociális interakció zavarai, tanulási és emocionális zavarok is lehetnek a vashiányos vérszegénység következményei.
Fontos tudni, hogy súlyos korai vashiány esetén a szervezetben létrejött negatív hatásokat megszüntetni nem tudjuk a vas pótlásával, csak a további károsodásokat lehet így megelőzni. Ezt igazolja a Nutrition Reviews folyóiratban közölt korábbi vizsgálat is, melyben a kutatók leírják, hogy a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek 10 évvel később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak.
A súlyos következményeket azonban megelőzhetjük, ha idejében kezeltetjük a vashiányt. A Pediatrics folyóiratban megjelent korábbi vizsgálat szerint, azok a 12-23 hónap közötti csecsemők, akiknél a vashiányos vérszegénység enyhébb formában jelentkezett és 3 hónapon belül kezelték, semmiféle maradandó károsodást nem szenvedtek el. Ezzel szemben a súlyosan vérszegény csoport tagjainál – habár a vashiány megszűnt a kezelés hatására – a motoros és mentális teszt eredményei az előző kutatásban tapasztaltakhoz hasonlóan, bár különböző mértékben, de elmaradtak a nem vashiányos kontroll csoporthoz képest.
Mivel a vashiány kedvezőtlenül hat a mozgás- és a szellemi fejlődésre, ezért a szülők általában akkor kezdenek gyanakodni, amikor a gyermeknél tartós fáradékonyságot, izomgyengeséget és a súlyfejlődés megtorpanását észlelik. Emellett a vashiány kedvezőtlenül hat a problémamegoldó képességre és az IQ-ra is, de az érintett gyerekeknél fokozódik a fertőzésekre való hajlam, láthatóan többet betegeskednek, mint vashiányos társaik.
A nagymértékű és hosszabb ideje fennálló korábbi vashiányos állapot tehát évek múlva is hátrány jelent a gyerekek számára, ezért nagyon fontos megelőzni, illetve a kialakult vashiányt a lehető leghamarabb felismerni és kezelni. A megelőzésben nagyon fontos a helyes táplálkozás. A tehéntej korai – 1 éves kor alatti – nagy mennyiségű (napi 4dl-t meghaladó mértékű) fogyasztása egyértelműen megnöveli a vashiány kialakulásának veszélyét, mivel a kalcium gátolja a vas felszívódását. Anyatej hiányában ezért kizárólag a gyermek életkorának megfelelő tápszert, tejpótló italt adjunk helyette. A késői és nem megfelelő hozzátáplálás szintén növeli a vashiány kockázatát, ennek elkerülésére 6 hónapos kor után anyatejes gyermeknél is szükség van a hozzátáplálás megkezdésére.
Időnként minden gyereknek vannak kedvenc fogásai, ám ha hosszabb ideje válogatós és csak pár ételt fogyaszt, akkor az egyoldalú táplálkozás miatt bárkinél kialakulhat tápanyag-, így vashiány is. Ilyen esetben szükség lehet a vas kiegészítő adására. Fontos, hogy az életkornak megfelelő mennyiségben adagoljuk a készítményt, a szükséges dózist meghaladó mennyiség adása káros lehet. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben be kell számítani az étkezések során bevitt vasat is a napi mennyiségbe!
Amikor tűz a nap, a legtöbb ember a vízparti napokra és a kerti grillezésekre gondol, nem pedig az allergia fellángolására. Az ételallergiában szenvedők számára azonban a nyár meglepő kihívást jelenthet. A hőség, a páratartalom és a szabadtéri tevékenységek kombinációja növelheti az allergiás reakciók kockázatát és súlyosságát. Az összefüggésekre és a biztonság szabályaira dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus hívta fel a figyelmet.
Az arcüreggyulladás és az allergia több tünetben is nagyon hasonlíthat egymásra, ezért gyakran összekeverik őket. Holott vannak olyan különbségek, amelyek lehetővé teszik a differenciálást. Dr. Augusztinovicz Monika allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész, az Allergiaközpont – Prima Medica orvosa nem csak ezekről beszélt, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az allergiás orrnyálkahártya-duzzanat elzárhatja az arcüregek kivezető nyílásait, ami növelheti az arcüreggyulladás kialakulásának kockázatát. A kivizsgálás tehát nagyon is indokolt.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás