A laktózérzékeny beteg szervezete nem tudja megemészteni a tejcukrot, mivel a lebontásához szükséges enzim hiányzik, vagy működése lecsökkent. A probléma jelentkezhet születéstől fogva, de az életkorral előrehaladva egyre gyakrabban fordul elő.
A tejcukor lebontását a vékonybélben termelődő laktáz enzim végzi. Ennek hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően megemészteni. A problémára általában hasi diszkomfort érzés hívja fel a figyelmet. Az érintetteknél hasfájás, intenzív bélhangok, puffadás, hasmenés jelentkezik a tej fogyasztását követő, általában egy-két óra elteltével – sorolja a jellemző tüneteket dr. Hidvégi Edit gasztorenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A panaszok erőssége egyénenként eltérő, a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől függ: minél kevesebb az enzim, a tünetek annál gyakrabban és erősebben jelentkeznek.
A tejcukor érzékenység legritkább formája olyan genetikai rendellenesség miatt alakul ki, amely esetén egyáltalán nem termelődik laktáz a vékonybélben. A tünetek ilyen esetben már születéskor jelentkeznek, újszülött korban diagnosztizálják. Az elsődleges laktóz érzékenység ezzel szemben felnőtteknél jelentkezik, az életkor előrehaladtával ugyanis természetes módon is csökken a laktáz enzim termelődése a szervezetben. Egyéni érzékenységtől függően bárkinél megjelenhetnek a tünetek, a magyar felnőtt lakosság 20-30%-ának van tejcukor bontási zavara.
A felsoroltak mellett létezik a tejcukor érzékenységnek egy harmadik formája is, ez a másodlagos laktóz érzékenység. Ez általában fertőzések, például akut bélfertőzések, bakteriális, vagy vírusos hasmenések, gyulladásos bélbetegségek következtében jelentkezik, de előfordulhat antibiotikumos kezelések után is. Ilyen esetekben a laktózt tartalmazó termékeket az alapbetegség gyógyulásáig el kell kerülni.
A tejcukor érzékenység kilégzéses hidrogén teszttel és kizárásos diétával – a tejtermékek átmeneti ideig történő teljes elhagyásával – igazolható. A kezelése laktózmentes diétával történik, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket továbbra is az étrendbe lehet illeszteni: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben fogyasztható. A diéta mellett a laktáz enzim tabletta, vagy cseppek segítségével is pótolható, ami jó megoldás lehet például étteremben, vagy vendégségben, ha a beteg nem biztos az adott étel laktózmentességében – teszi hozzá dr. Hidvégi Edit.
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekElégedett voltam a normális hangnemmel, hogy mindenki segítőkész és türelmes. Meg hogy a négy hónapja tartó kálváriám a bőrkiütésekkel végre véget ért, s meglett a megfejtés :)
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.