A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
A rossz hír az, hogy nincs igazán hipoallergén macska és kutya, mivel az allergia nem csak a szőrben, hanem a nyálban, a vizeletben és a szőrtüszőben található fehérjékből ered.
- Állattartók közt elterjedt, hogy bizonyos „hipoallergén” fajták nem okoznak tüneteket. Kutyák közt különösen az uszkárt, a labradoodle-t, a portugál vízikutyát, valamint kistestű kutyákat, például a bichon yorkshire terriert szereznek be ezért. Ezek a háziállatok gyakran csak minimálisan vedlenek, ezért gondolhatják róluk, hogy nem allergizálnak. Macskák közül ugyanezért választják sokan a szibériai, a balinéz és a szfinx fajtákat, utóbbinak például nincs is szőre. Ez azonban még nem garancia az allergia kizárására – ismerteti Lukács doktornő.
Az American Journal of Rhinology & Allergy című folyóiratban megjelent korábbi tanulmány lerombolja a „hipoallergén” kutyák mítoszát. A kutatók ugyanis összehasonlították a fő allergének szintjét, hipoallergén és nem hipoallergén fajták otthonaiban, négy különböző osztályozási séma szerint. Az eredmények? Egyik csoportosításban sem volt statisztikailag szignifikáns különbség az allergénszintekben. Valójában az összes otthon 94%-ában – fajtától függetlenül – kimutatható volt a kutyaallergén szintje, ami arra utal, hogy a „hipoallergén kutya” kifejezés inkább marketingfogás, mint tudományos valóság. Úgy tűnik, hogy a kutyaallergének jelenlétét vagy hiányát egy háztartásban inkább a környezeti és viselkedési tényezők – például az, hogy hová mehet a kutya, hányszor fürdetik – befolyásolják, mint maga a fajta.
A kutyaallergia elsődleges okozója a Can f 1, egy fehérje, amely a kutya nyálában, bőrében és leváló hámsejtekben termelődik. Ez a fehérje a szőrhöz tapad, a levegőben lebeg, és olyan felületeken rakódik le, mint a szőnyegek, a bútorok és az ágynemű. Félreértések elkerülése végett, ez még az alapos takarítással sem távolítható el teljes mértékben.
A macskaszőr, akárcsak a kutyaszőr, erős allergén. Valójában a macskák gyakran problémásabbak az allergiások számára, mivel a Fel d 1 nevű fehérje különösen hosszú ideig maradhat a levegőben és a felületeken. Ráadásul mivel a macskák sokat tisztálkodnak, a nyáluk (és így a fehérje is) folyamatosan lerakódik a szőrükre és a bőrükre.
Érdekes megjegyzés, hogy azok az állatok, amelyek maguk is allergiások, még inkább megnehezíthetik az allergiás gazdák helyzetét, ugyanis, ha kialakul náluk a bőrgyulladás, az fokozza a hámsejtek (vagyis a korpa) termelődését és vakarózást. Emiatt pedig még több fehérje jut a levegőbe.
A tudomány fejlődésével egyre több lehetőség merül fel, például mára kifejlesztettek olyan macskaeledelt, amely semlegesíti a macska nyálában található Fel d 1 fehérjét. Ugyancsak előállítottak már egy HypoCat nevű oltást, amelynek vakcinája megköti és semlegesíti a Fel d 1 allergént. A vizsgálatok szerint az oltott macskák vérében alacsonyabb volt az adott fehérje szintje, mint a többiek esetében. A cicák mellé emberi tesztalanyokat is kirendeltek, akik az oltott állatok jelenlétében kevesebb allergiás tünetet tapasztaltak, de még folynak a további vizsgálatok.
- A biztató eredmények mellett ma is van elérhető segítség az allergiás háziállat tartóknak, méghozzá az allergén specifikus immunterápia – mondja dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus. - Ez a kezelés arra épül, hogy a beteg azt az anyagot szedi (tisztított és ellenőrzött formában, minimális mennyiségben), amire allergiás. Így, a 3-5 éves terápia során egyszerűen hozzászokik a szervezete, nem azonosítja már azt „idegenként” és a tünetek akár 6-8 évre is megszűnnek és az allergiás asztma kialakulásának kockázata is jelentősen csökken. Fontos tudni, hogy az immunterápia gyerekeknél is alkalmazható, így az érintett kicsiket sem kell megfosztani a kutya, macska értékes társaságától.
Tudástár
https://www.jacionline.org/article/S0091-67491201380-2/fulltext
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11055507/
https://www.usz.ch/en/new-approach-to-cat-hair-allergy-vaccine-for-cats-is-safe/
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)
Rendelés típusa:
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.