Mentális immunerősítés légúti betegek részére

Mentális immunerősítés légúti betegek részére

dr. Révay Edit Módosítva: 2020.04.09 10:54

A járványhelyzet miatt egyre többen küzdenek a szorongás és a stressz tüneteivel. Dr. Révay Edit a Budai Allergiaközpont életvezetési tanácsadója fontosnak tartja, ha így érzünk, mielőbb kérjünk segítséget. A fel nem dolgozott belső feszültségek a légúti betegségek tüneteit is felerősítik és az immunrendszer működését is gyengítik.

Stressz: kettős támadás

A légúti betegek már tapasztalhatták, hogy stresszhelyzetben felerősödnek a tüneteik. Asztmásoknál akár rohamot is provokálhat, de az allergiásoknak is több gyógyszerre lehet szükségük a tünetmentességhez, stresszes időszakban. Kutatások igazolják, hogy a tartós stressz, az aggódás és az idegesség emellett csökkenti az immunrendszer védekezőképességét is. Ezáltal védtelenebbé válunk a kórokozókkal szemben és nehezebben tudjuk a fertőzéseket is leküzdeni.

A testet és a lelket is kezelni kell

A koronavírus fertőzés a krónikus légúti betegekre fokozott veszélyt jelent. Annak érdekében, hogy a kockázatot minimalizáljuk, először is fontos, hogy az alapbetegség megfelelően legyen kezelve. A kezelőorvos által javasolt gyógyszereket ezért a megadott dózisban szükséges az allergiás, asztmás és COPD-s vagy egyéb krónikus légúti betegségben szenvedőknek szedni. Emellett azonban nagyon lényeges nemcsak a testi, hanem a lelki tüneteket is kezelni.

Szorongásaink 5 fő területe

  • Az izoláció növeli a stressz és a szorongást a légúti betegek tünetei romolhatnak.A járványhelyzettel kapcsolatban szorongunk a járvány terjedése és amiatt, hogy mi is elkaphatjuk a fertőzést.
  • Aggódunk szeretteinkért, a híradásokban látott képekre gondolunk, rossz érzéssel tölt el bennünket, hogy nem lehetünk mellettük, ha esetleg kórházi kezelésre szorulnak.
  • Tartunk a járvány gazdasági következményeitől, munkahelyünk elvesztésétől.
  • Szorongunk az izoláció, a személyes életterünk csökkenése miatt.
  • Hirtelen változott meg az életünk, félünk az ismeretlentől. Szorongunk a kiszámíthatatlanság érzése miatt, hogy nem látjuk a végét, és úgy érezzük egyénileg nem tudjuk kontrollálni és irányítani a ránk váró nehézségeket.

Hogyan csökkenthetjük a szorongást?

  • A krónikus légúti betegeknek megnyugtató a betegségük felett érzett kontroll. Ehhez fontos, hogy jól beállítsák a gyógyszereiket, hogy tünetmentesek legyenek. Jelen helyzetben erre távkonzultáció útján van lehetőség.
  • A tünetmentesség mellett a lelki egyensúlyt is meg kell teremtenünk ebben a helyzetben. Az elbagatellizálás épp úgy káros, mint a túlzott aggódás. Fontos, hogy a sokkoló, bénító hírek mellett ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a koronavírus fertőzöttek 80 százaléka enyhe lefolyású betegségen esik át. A napi statisztikában ne csak a fertőzések, hanem a gyógyultak számának növekedését is kövessük figyelemmel.
  • A bizonytalanság érzés csökkenthetjük azzal, ha tudjuk, mit kell megtennünk a fertőzés megelőzéséért. Tartsuk be a megelőzésre vonatkozó szükséges egészségügyi, higiénés előírásokat.
  • Egzisztenciális szorongás ellen először is tudatosítsuk magunkban, hogy a járvány időszaka átmeneti, néhány hónap múlva újra indul az életünk. Használjuk a jelenlegi időszakot a kreatív újratervezésre, és lehetőségeink átgondolására.
  • Az izoláció most szükségszerű, ám hamar nyomasztóvá tud válni. A távolságtartás azonban csak a fizikai érintkezésre vonatkozik, a virtuális kapcsolattartást nem zárja ki. Interneten, telefonon keresztül együtt ebédelés, beszélgetés a lehetőségünk arra, hogy ebben az időszakban egymásban tartsuk a lelket.
  • A jelenlegi helyzettel jár a bizonytalanság. Korábbi életünk jelentősen megváltozott, nem tudjuk, mi vár ránk, meddig tart ez a járványos időszak. Az első sokkhatást követően azonban kezdjük el újra tervezni a napjainkat. Állítsunk össze napirendet, legyen benne hely munkának, tanulásnak, mozgásnak, szórakozásnak, pihenésnek és a szeretteinkkel való kapcsolattartásnak is!

 

A bizonytalanság és a tartós stressz rengeteg energiát emészt fel. Ha úgy érezzük, egyedül nem tudunk megbirkózni a jelenlegi helyzetben ránk zúduló nehézségekkel, ne féljünk segítséget kérni! Az életvezetési tanácsadó jól bevált, a helyzet kezelését szolgáló gyakorlati tanácsai átsegíthetnek a nehéz időszakon.

Téma szakértői

Dr. Pászthory Erzsébet

Dr. Pászthory Erzsébet

belgyógyász, gasztroenterológus
Dr. Szántó Hajnalka

Dr. Szántó Hajnalka

bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Brezán Edina

Dr. Brezán Edina

bőrgyógyász és kozmetológus szakorvos

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves fiamnak évek óta van hátsó garatfali lecsorgása,a téli hónapokban sokat szokott köhögni,ha elmúlik a száraz köhögése,akkor is utána marad egy olyan probléma,hogy evés után csiláló érzést érez a torkában,és ezért köhögnie kell. 1 éve Pécsen kivették az orrmanduláját,mert azt mondták,hogy attól van,de a váladékcsorgás sem szünt meg, és Karácsonykor volt egy arcüreggyulladás és torokfájásos problémája, és azóta még mindig van köhögése evés után.Pár éve allergiát állapítottak meg nála háziporra,fűfélékre,késői virágzású fákra.Tejre és tejfehérjére kettest hozott ki a vérvétel,de a vizsgálatot kérő orvos nem tudta értelmezni,hogy ez most mennyire erős,ezért nem is tanácsolt semmit sem.Azóta laktózmentes termékeket vásárolok és próbáljuk a legkevesebb tejterméket fogyasztani.A háziorvosa szerint lehet,hogy refluxos,de a tükrözéstől elzárkózik,és a műtétet végző orr-fül gégész orvosa is azt mondta,hogy ez nem reflux.Teljesen tanácstalan vagyok,kérem adjanak tanácsot:Tisztelettel:Pál Tiborné

Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika allergológus
Tisztelt Pál Tiborné !

A táplálékallergia felnőttkorban ritka, általában gyermekkorban alakul ki.

A savas reflux nem kizárt, ennek következtében is kialakulhat az orrmandula túltengése. Ha a kiváltó ok megmarad, az orrmandula a jól elvégzett műtét után is visszanőhet .
Étkezéssel összefüggő orrfolyást okozhat a hisztamin túlérzékenység, ez vérből végzett vizsgálattal igazolható.

Üdvözlettel:

dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Szúnyog-, méh- darázscsípés - mi számít allergiás reakciónak?

Szúnyog-, méh- darázscsípés - mi számít allergiás reakciónak?

A jó idővel egyre gyakrabbá válnak a szabadtéri programok, kicsik, nagyok egyaránt sokat tartózkodnak a szabad levegőn. Ilyenkor számolnunk kell a rovarok jelenlétével is, amelyek csípése mindig kellemetlen, és egyes esetekben veszélyes is lehet. De vajon a viszketés, a duzzanat már allergiát jelez? Lehetünk allergiásak a szúnyogcsípésre és darázs szúrására is? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, gyermektüdőgyógyász válaszolt a leggyakoribb kérdésekre.

További részletek
Gondolta volna, hogy az allergiája miatt is fájhat a gyerek füle?

Gondolta volna, hogy az allergiája miatt is fájhat a gyerek füle?

Fáj a torka, nyitott szájjal alszik, esetleg még a füle is fájdalmas, bedugult? A gyermekkori megfázásos panaszok nagyon gyakoriak, azonban, ha nem múlnak el néhány nap alatt, érdemes lehet az allergia irányában is gondolkodni. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus elmagyarázta, hogyan vezethet az allergia fülkürthuruthoz, középfülgyulladáshoz.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK