Mentális immunerősítés légúti betegek részére

Stressz: kettős támadás

A légúti betegek már tapasztalhatták, hogy stresszhelyzetben felerősödnek a tüneteik. Asztmásoknál akár rohamot is provokálhat, de az allergiásoknak is több gyógyszerre lehet szükségük a tünetmentességhez, stresszes időszakban. Kutatások igazolják, hogy a tartós stressz, az aggódás és az idegesség emellett csökkenti az immunrendszer védekezőképességét is. Ezáltal védtelenebbé válunk a kórokozókkal szemben és nehezebben tudjuk a fertőzéseket is leküzdeni.

A testet és a lelket is kezelni kell

A koronavírus fertőzés a krónikus légúti betegekre fokozott veszélyt jelent. Annak érdekében, hogy a kockázatot minimalizáljuk, először is fontos, hogy az alapbetegség megfelelően legyen kezelve. A kezelőorvos által javasolt gyógyszereket ezért a megadott dózisban szükséges az allergiás, asztmás és COPD-s vagy egyéb krónikus légúti betegségben szenvedőknek szedni. Emellett azonban nagyon lényeges nemcsak a testi, hanem a lelki tüneteket is kezelni.

Szorongásaink 5 fő területe

• A járványhelyzettel kapcsolatban szorongunk a járvány terjedése és amiatt, hogy mi is elkaphatjuk a fertőzést.
• Aggódunk szeretteinkért, a híradásokban látott képekre gondolunk, rossz érzéssel tölt el bennünket, hogy nem lehetünk mellettük, ha esetleg kórházi kezelésre szorulnak.
• Tartunk a járvány gazdasági következményeitől, munkahelyünk elvesztésétől.
• Szorongunk az izoláció, a személyes életterünk csökkenése miatt.
• Hirtelen változott meg az életünk, félünk az ismeretlentől. Szorongunk a kiszámíthatatlanság érzése miatt, hogy nem látjuk a végét, és úgy érezzük egyénileg nem tudjuk kontrollálni és irányítani a ránk váró nehézségeket.

Hogyan csökkenthetjük a szorongást?

• A krónikus légúti betegeknek megnyugtató a betegségük felett érzett kontroll. Ehhez fontos, hogy jól beállítsák a gyógyszereiket, hogy tünetmentesek legyenek. Jelen helyzetben erre távkonzultáció útján van lehetőség.
• A tünetmentesség mellett a lelki egyensúlyt is meg kell teremtenünk ebben a helyzetben. Az elbagatellizálás épp úgy káros, mint a túlzott aggódás. Fontos, hogy a sokkoló, bénító hírek mellett ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a koronavírus fertőzöttek 80 százaléka enyhe lefolyású betegségen esik át. A napi statisztikában ne csak a fertőzések, hanem a gyógyultak számának növekedését is kövessük figyelemmel.
• A bizonytalanság érzés csökkenthetjük azzal, ha tudjuk, mit kell megtennünk a fertőzés megelőzéséért. Tartsuk be a megelőzésre vonatkozó szükséges egészségügyi, higiénés előírásokat.
• Egzisztenciális szorongás ellen először is tudatosítsuk magunkban, hogy a járvány időszaka átmeneti, néhány hónap múlva újra indul az életünk. Használjuk a jelenlegi időszakot a kreatív újratervezésre, és lehetőségeink átgondolására.
• Az izoláció most szükségszerű, ám hamar nyomasztóvá tud válni. A távolságtartás azonban csak a fizikai érintkezésre vonatkozik, a virtuális kapcsolattartást nem zárja ki. Interneten, telefonon keresztül együtt ebédelés, beszélgetés a lehetőségünk arra, hogy ebben az időszakban egymásban tartsuk a lelket.
• A jelenlegi helyzettel jár a bizonytalanság. Korábbi életünk jelentősen megváltozott, nem tudjuk, mi vár ránk, meddig tart ez a járványos időszak. Az első sokkhatást követően azonban kezdjük el újra tervezni a napjainkat. Állítsunk össze napirendet, legyen benne hely munkának, tanulásnak, mozgásnak, szórakozásnak, pihenésnek és a szeretteinkkel való kapcsolattartásnak is!

A bizonytalanság és a tartós stressz rengeteg energiát emészt fel. Ha úgy érezzük, egyedül nem tudunk megbirkózni a jelenlegi helyzetben ránk zúduló nehézségekkel, ne féljünk segítséget kérni! Az életvezetési tanácsadó jól bevált, a helyzet kezelését szolgáló gyakorlati tanácsai átsegíthetnek a nehéz időszakon.