Miért nem elég csak gyógyszert szedni az allergiára?

Miért nem mindegy, milyen orrspray-t használunk?

Az allergiás tünetek enyhítésében a gyógyszerek fontos szerepet játszanak, de önmagukban nem mindig jelentenek teljes megoldást, és bizonyos kockázatokkal is járhatnak.
- Bár gyors megoldást jelent, ha valaki a gyógyszertárban megveszi az éppen elérhető vagy számára szimpatikus, vény nélkül beszerezhető orrspray-t, orrcseppet, ez nem mindig jó megoldás – mondja Lukács doktornő. – A recept nélkül is elérhető érösszehúzó hatású készítmények ugyanis hosszú távon súlyos mellékhatásokkal járhatnak, és orrcsepp- vagy orrspray-függőséghez is vezethetnek. Ezzel szemben az allergiás rhinitisben a szakorvos által felírt lokális szteroid orrspray-k a megadott dózisban és ideig alkalmazva rendkívül biztonságosak, és a hosszú távú alkalmazás mellett sem kell jelentős mellékhatásoktól tartani. A több száz vizsgálattal is alátámasztott szakmai ajánlások szerint ezek a gyógyszerek már 2-3 éves kortól alkalmazhatóak az allergiás nátha kezelésében.
A szteroid orrspray mellett léteznek antihisztamin tartalmú készítmények is, illetve olyan termékek is, melyek a kettőt egyben tartalmazzák. A kezelőorvos attól függően választja ki a beteg számára megfelelőt, hogy melyek a legfőbb panaszai. Az antihisztamin tartalmú orrspray például hasznos segítő, ha elsősorban a tüsszögés, orrfolyás és orrviszketés ellen keresünk megoldást, de nem jó választás, ha az orrdugulás a vezető allergiás tünet. Már csak a megfelelő tüneti szer kiválasztása miatt is fontos az allergológiai kivizsgálás és pontos diagnózis.

Ezért szükséges az allergológiai kivizsgálás

Az allergológiai kivizsgálás azért fontos, mert segít pontosan meghatározni, mi váltja ki az allergiás tüneteket. Ennek ismeretében célzottabbá válhat a kezelés, könnyebb elkerülni az allergéneket, és elkerülhető a felesleges vagy nem megfelelő gyógyszerszedés. A kivizsgálás azt is tisztázhatja, hogy valóban allergiáról van-e szó, vagy a panaszokat más betegség okozza. A pontos diagnózis különösen fontos súlyos allergiás reakciók, visszatérő vagy nehezen kezelhető panaszok esetén, mert segít a megfelelő kezelés mielőbbi megkezdésében és a szövődmények megelőzésében. Emellett az is kiderülhet, hogy a páciens alkalmas-e allergénspecifikus immunterápiára, amely bizonyos allergiatípusok esetén hosszú távon mérsékelheti a tüneteket, és csökkentheti a gyógyszerigényt.

Mi a különbség a tüneti és az oki kezelés közt?

Nem mindegy, hogy az allergiás időszakban csak a tüneteket próbáljuk csökkenteni, vagy az ok kezelése is a célunk.

• A tüneti kezelés az allergia okozta panaszokat enyhíti, de nem befolyásolja az allergia kiváltó okát. Az antihisztaminok, az orrspray-k vagy a szemcseppek csökkenthetik a tüsszögést, az orrfolyást, az orrdugulást vagy a szemviszketést, azonban hatásuk általában addig tart, amíg a gyógyszert alkalmazzák.
• Ezzel szemben az oki kezelés az allergiás reakció kiváltó mechanizmusára hat. Az allergénspecifikus immunterápia során a szervezet fokozatosan hozzászokik az allergént kiváltó anyaghoz, így idővel mérséklődhet az allergiás reakció. Ez az egyetlen olyan kezelés, amely képes a betegség természetes lefolyását is kedvezően befolyásolni, ezért hosszú távon csökkentheti a tüneteket, a gyógyszerigényt, és bizonyos esetekben az allergia rosszabbodásának kockázatát is.

Idén is elkezdhető még az immunterápia?

- Mivel a kezelést az érintett pollen várható virágzásának kezdetét megelőző legkésőbb a 90. nap körül érdemes elkezdeni, az idei parlagfű- és fekete üröm szezont már nem tudjuk ilyen módon megkönnyíteni. Ebben a szezonban már csak a valóban hatékony, orvos által ajánlott tünetei szereket érdemes beszerezni. Aki azonban nem szezonális pollenre allergiás, hanem szezontól független anyagokra, például poratkára vagy állatszőrre, az bármikor elkezdheti az allergén specifikus immunterápiát, és a kezelést egész éven folytathatja – magyarázza dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus.

Pollenallergia esetén pedig az alábbi időzítéssel kell számolni:

• Az allergénspecifikus immunterápia első lépése a tüneteket kiváltó allergén pontos azonosítása, amelyet allergológus szakorvos vérvizsgálattal vagy bőrpróbával végez. Parlagfű allergia esetén ezt akár már télen érdemes elvégezni.
• A diagnózis felállítása után megkezdődhet a célzott kezelés. A legtöbb esetben ez szublingvális immunterápiával történik, vagyis a készítményt cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá kell helyezni, ahol felszívódik. A kezelést gyermekek is alkalmazhatják szülői felügyelet mellett. A terápia kezdetén az orvos fokozatosan emeli az adagot, majd ezt követi a fenntartó kezelés. Mivel a gyógyszert a beteg otthon alkalmazza, kiemelten fontos az előírt adagolás pontos betartása és a rendszeres együttműködés. (Kivételt jelent a rovarméreg-allergia, amikor az immunterápia injekció formájában történik, ezért azt kizárólag kórházban lehet végezni.)
• Az allergénspecifikus immunterápia általában 3–5 évig tart, amely szükséges a tartós hatás kialakulásához, ami akár 10-12 évig is visszaszoríthatja, megszüntetheti a tüneteket, megelőzheti újabb allergiák és akár az asztma kialakulását.

Dióhéjban

A vény nélkül kapható allergiagyógyszerek hatékonyan enyhíthetik a tüneteket, de nem kezelik az allergia kiváltó okát. Ha a panaszok rendszeresen visszatérnek vagy súlyosak, fontos az allergológiai kivizsgálás, mert a pontos diagnózis alapján célzott kezelés – szükség esetén allergénspecifikus immunterápia – is szóba jöhet, amely hosszú távon csökkentheti a tüneteket és a gyógyszerigényt.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK535367/

https://acaai.org/allergies/management-treatment/allergy-immunotherapy/

Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)