Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.
A tartós fejfájás oka lehet neurológiai, hormonális probléma, de okozhatja ízületi elváltozás, vagy a váll-nyaki területen elhelyezkedő izmok merevsége, sőt a stressz is. A nemzetközi szakirodalmi adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek emésztőszervi panaszaik is vannak. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes arra is gondolni, hogy a fejfájás hátterében valamilyen gyomor- és bélrendszeri probléma áll.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A betegek tehát nem ok nélkül vélik úgy, hogy az elhúzódó fejfájásukon az étkezési szokásaik megváltoztatásával is segíthetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen betegség áll a fejfájás hátterében, ezek ugyanis eltérő diétát igényelnek. Ha valakinél a fejfájás mellett hasi panaszok – fájdalom, puffadás, hasmenés - is jelen vannak, akkor ezt okozhatja például cöliákia (lisztérzékenység), irritábilis bél szindróma, Crohn-betegség és hisztamin intolerancia is. Ezek a betegségek eltérő diétát igényelnek, tehát a kiváltó októl függően valakinél a gluténmentes, alacsony FOODMAP (rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok kerülése) vagy az alacsony-hisztamin tartalmú étrend fogja meghozni a várt javulást.
A különböző betegségek tehát eltérő kezelést igényelnek és habár a felsorolt kórképek mindegyikénél kiemelten fontos a diéta a tünetmentesség eléréséhez, dr. Sárdi Krisztina senkinek sem tanácsolja, hogy diagnózis nélkül kezdjen étrendi változtatásokat bevezetni. Ha valaki hónapok óta gluténmentesen étkezik, de a panaszai mégsem múlnak, akkor álnegatív eredményt kaphatunk, mivel a szervezetében ez idő alatt már lecsökkent a cöliákiát mutató ellenanyag termelése. Diagnózis nélkül diétát kezdeni azonban nem csak emiatt nem javasolt. Ezek az étrendek teljesen eltérőek, az egyikben csak a glutént nem lehet fogyasztani, a low FODMAP esetében a glutén mellett kerülendők a ma népszerű édesítőszerek, a cukoralkoholok is, és csak laktózmentes, vagy növényi tejtermékek fogyaszthatók. Javulást pedig csak abban az esetben fogunk tapasztalni, ha pontosan tartjuk a diétát.
Alacsony-hisztamintartalmú étrend esetén meg kell tanulnunk, hogy milyen ételek tartalmaznak nagy mennyiségben hisztamint és azokat kell elkerülnünk. Gyanúra ad okot, ha a töltött káposztától kipirul az arcunk, a diós süteménytől, csokoládétól, érlelt sajtoktól fáj a fejünk, kávé, bor vagy pezsgő után orrfolyás, bőrviszketés lép fel. A felsorolt tüneteket hisztamin intolerancia okozhatja, mely kilégzéses teszttel vizsgálható és alacsony-hisztamintartalmú étrenddel kezelhető. Szükség esetén enzimpótlásra - DAO-enzim - is van lehetőség, tabletta formájában. A diéta hatására egy hónap alatt észrevehető javulás szokott bekövetkezni.
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekSárdi doktornő magabiztos szaktudása, gyors gondolkodása biztonságérzetet adott.
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.