Ha a tavalyi évhez hasonlóan az elmúlt heteket is tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel tölti, akkor gyanús, hogy a tünetek hátterében nem egy évről-évre ismétlődő nátha, hanem légúti allergia áll. Az alkaros bőrpróba, vagy Prick-teszt azonban ebben az időszakban nem végezhető el, ám más módon meg lehet állapítani, hogy mi okozza a tüneteket.
Pollenallergiás tünetek esetén az allergia vizsgálatát rendszerint alkaros bőrteszttel végezik. Ennek során az allergént az alkar bőrére csepegtetik, majd minimális (felületi hámréteg) bőrkarcolás történik, ezt követően nézik a bőr reakcióját. 10-15 perc alatt kialakuló vörösödés, duzzanat esetén az adott allergénre az allergia bizonyított. Erős allergiás tünetek esetén azonban nem végzünk bőrtesztet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Erre a legalkalmasabb időszak a pollenszezon utáni hónapok: októbertől februárig. Szintén nem javasolt a teszt elvégzése, ha a beteg: - antihisztamint szed - bőrtünete van—például ekcéma, csalánkiütés, pikkelysömör - várandós vagy szoptat - az elmúlt hetekben tablettás vagy injekciós szteroid készítményt kapott.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a betegnek az allergén növény virágzásának teljes időszakát allergiás tünetekkel kellene átvészelnie. A felsorolt esetekben vérből végzett allergiavizsgálatot lehet végezni, az allergiát ez esetben az allergénnel szemben a szervezetben termelődött ellenanyag – IgE – értékének megemelkedése igazolja. Az IgE specifikus, tehát nem csak az allergia tényét tudjuk így igazolni, hanem azt is pontosan meg tudjuk állapítani, hogy a beteg pontosan mire allergiás – teszi hozzá dr. Augusztinovicz Monika.
A teszt eredménye alapján, a beteg tüneteit figyelembe véve személyre szabott kezelést fogunk kapni, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélküli készítményeket, gyógyszereket és orrspray-ket is. A tüneti kezelés hatására a panaszaink pár napon belül érezhetően csökkennek. Ezeket mindaddig szedni kell, amíg a tüneteket kiváltó pollen jelen van a levegőben. Ha hosszú távú megoldásban gondolkodunk, és nem szeretnénk minden szezonban gyógyszert szedni, akkor érdemes megfontolni az allergén immunterápia lehetőségét. Ezt a kezelést szezon előtt legalább 2 hónappal meg kell kezdni, tehát parlagfű allergiásoknak jövő májusban kell rá gondolni.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.