Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

allergiakozpont.hu Létrehozva: 2020.02.10 Módosítva: 2023.11.13

A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Mikrobiom – mit jelent?

A bélrendszerben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus – baktérium, vírus és gomba - él. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának nevezzük. A mikrobióta sejtekből áll, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak.

Online Bejelentkezés

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Bélbaktériumok szerepe az emésztésben

A bélben élő baktériumokról eddig is tudtuk, hogy fontos szerepük van többek közt az emésztésben, a tápanyagok megfelelő felszívódásában, K-vitamint és egyéb védő anyagokat termelnek a szervezet számára.

 

„Az emésztés folyamata a szájüregben kezdődik, ahol a rágás közben a nyálban lévő enzim megkezdi az étel lebontását. A nyelőcsövön áthaladva a gyomorba, majd a vékonybélbe, és a vastagbélbe kerül az elfogyasztott étel. Útja közben a gyomorsav és számos hasnyálmirigy által termelt enzim végzi az adott tápanyag – a fehérjék, zsírok, szénhidrátok - lebontását. Azonban nem tudnak mindent, amit elfogyasztunk kizárólag a gyomorsav és az enzimek lebontani. A táplálkozás során a bélrendszerbe került rostok emésztésében a bélben lévő baktériumok vannak segítségünkre. Ahogyan az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, szerepük azonban jóval túlmutat ezen.”

„Minden betegség a belekben kezdődik.”

Mikrobiom jelentése, a nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot.Hippokratész már időszámításunk előtt írt a bélrendszer jelentőségéről, a betegségek kialakulásában. Arra azonban egészen a 21. századig kellett várnunk, hogy a tudomány a baktériumok betegségeket okozó hatásán túl meg- és felismerje a jótékony baktériumok szerepét egészségünk megőrzésében. A genetikai vizsgálatok ugrásszerű fejlődésével pedig még többet tudhatunk meg a mikrobiom fontosságáról.

A mikrobiom megismerése

A genetikai vizsgálatok lehetővé tették, hogy még jobban megismerjük a mikrobiom összetételét – magyarázza dr. Sárdi Krisztina, hivatkozva a 2012-ben Párizsban rendezett kongresszusra, ahol amerikai és európai kutatók először számoltak be a mikrobiom genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos eredményeikről. Ma már tudjuk, hogy a bélben élő baktériumok szerepe jóval túlmutat azon, amit korábban ismertünk.

  • Megismertük az első 1000 nap fontosságát egy ember életében. A kisgyermekben ugyanis hároméves korára fejlődik ki a felnőttekre jellemző, komplex mikrobiom. Kialakulásában szerepet játszik többek közt a környezet, a gyógyszerek, különösen az antibiotikumok és természetesen a táplálkozás és az anyatej.
  • Tudjuk, hogy a bélrendszerben élnek az energiatermelésben résztvevő és védőgátat képező baktériumok. Utóbbi összetétele és a zsírmáj, elhízás, a gyulladásos bélbetegségek kialakulása közt összefüggést állapítottak meg.
  • Ismerjük a táplálkozás szerepét a bélflóra megváltozásában. A Nature folyóirat 2014-ben megjelent vizsgálata döbbenetes felfedezést közölt arról, hogy az állati eredetű zsírokban gazdag étkezés mellett emelkedik - a zsírt lebontó - epét toleráló baktériumok aránya a bélrendszerben. A hüvelyesek megnövekedett fogyasztása pedig egy másik baktériumfaj számának emelkedését eredményezi.
  • Az étrendünk táplálékot jelent a mikrobiom számára is. A nagyrészt a vékony- és vastagbélben élő baktériumok anyagcseréje során pedig olyan anyagok keletkeznek, amelyek a mi szervezetünkre, egészségünkre is hatással vannak.

Mikrobióta bél-agy tengely

A Nature Reviews Microbiology folyóirat 2018-ban közölte azt a kutatást, mely szerint a bélbaktériumok összetétele az emberi viselkedésre, az agyi funkciókra is hatással van. A kutatók szerint a viselkedés befolyásolása is az említett anyagcsere melléktermékek hatására következik be. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változások pedig így az egész szervezetre hatással lesznek. Megnő a funkcionális bélbetegségek, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia kockázata.

A nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot

A nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot.A bélbaktériumok tehát táplálkoznak, anyagcseréjük pedig olyan anyagok képződésével jár, melyek közül mindegyiknek megvan a maga funkciója. Vannak többek közt ecetsav vagy vajsav termelő baktériumok is. Ezek hasznos, a szervezetünk egészséges működéséhez fontos anyagok. A vajsav például többek közt a vastagbél-nyálkahártya sejtjei számára biztosít energiát és megelőzi az áteresztő- bél („leaky gut” néven is ismert) kialakulását.

 

Ha nem tápláljuk megfelelően a belek falát bélelő sejteket, akkor nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek különböző betegségeket okozhatnak.

A mikrobiom diéta

A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a rostszegény táplálkozás és a túlzásba vitt antibiotikum használat mind negatívan befolyásolja a bélflóra összetételét. Felborítja az egyensúlyt, egyes baktériumfajok túlzott mértékben elszaporodnak, ami számos kedvezőtlen hatást indít el a szervezetünkben.

 

Dr. Sárdi Krisztina szerint a kutatások eredményei egyértelműen a tudatosan kialakított táplálkozás, a mikrobiom diéta fontosságára irányítják a figyelmet. Az alapanyagok helyes megválasztása, a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás egészségünk megőrzésének feltétele.

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

  • Szakterületek:
    • gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos
  • Specialitások:
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • SIBO
    • bél minkrobiom problémáinak kezelése
    • funkcionális bélbetegségek
    • emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Dr. Nő/Dr. Úr!
Többféle ételallergiát mutattak ki az elmúlt években. Utoljára 2016- aug-ban végeztek erre vonatkozó vizsgálatot, és bár nem fogyasztom azokat az élelmiszereket, amelyekre allergiás vagyok, mégis egy jó 6 hónapja erőteljesebben puffadok, aknés, ekcémás a bőröm, fáradt vagyok és hullik a hajam. Minden bizonnyal az emésztésem körül lesz a probléma, minden más rendben van. A kérdésem az, hogy esetleg 1 év alatt kialakulhatott esetleg lisztérzékenység is? Pékárut minden nap fogyasztok, ezért gondolnám, hogy itt lehet a probléma..Köszönettel: Bálint Tímea

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Tímea!

Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Ha Önnél csak életallergiát vizsgáltak, akkor lisztérzékenységet nem néztek, mert az nem allergia, hanem autoimmun betegség.
Panasza hátterében felmerül több betegség, mindenképpen fontos lenne Önt kivizsgálni.
Ha megtiszteli a mi intézetünket, készséggel állok rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Brigitta

Kedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.

További vélemények

Hírek

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.  

További részletek
Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészségközpontok