Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

allergiakozpont.hu Létrehozva: 2020.02.10 Módosítva: 2022.12.19

A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Mikrobiom – mit jelent?

A bélrendszerben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus – baktérium, vírus és gomba - él. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának nevezzük. A mikrobióta sejtekből áll, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak.

Bélbaktériumok szerepe az emésztésben

A bélben élő baktériumokról eddig is tudtuk, hogy fontos szerepük van többek közt az emésztésben, a tápanyagok megfelelő felszívódásában, K-vitamint és egyéb védő anyagokat termelnek a szervezet számára.

 

„Az emésztés folyamata a szájüregben kezdődik, ahol a rágás közben a nyálban lévő enzim megkezdi az étel lebontását. A nyelőcsövön áthaladva a gyomorba, majd a vékonybélbe, és a vastagbélbe kerül az elfogyasztott étel. Útja közben a gyomorsav és számos hasnyálmirigy által termelt enzim végzi az adott tápanyag – a fehérjék, zsírok, szénhidrátok - lebontását. Azonban nem tudnak mindent, amit elfogyasztunk kizárólag a gyomorsav és az enzimek lebontani. A táplálkozás során a bélrendszerbe került rostok emésztésében a bélben lévő baktériumok vannak segítségünkre. Ahogyan az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, szerepük azonban jóval túlmutat ezen.”

„Minden betegség a belekben kezdődik.”

Mikrobiom jelentése, a nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot.Hippokratész már időszámításunk előtt írt a bélrendszer jelentőségéről, a betegségek kialakulásában. Arra azonban egészen a 21. századig kellett várnunk, hogy a tudomány a baktériumok betegségeket okozó hatásán túl meg- és felismerje a jótékony baktériumok szerepét egészségünk megőrzésében. A genetikai vizsgálatok ugrásszerű fejlődésével pedig még többet tudhatunk meg a mikrobiom fontosságáról.

A mikrobiom megismerése

A genetikai vizsgálatok lehetővé tették, hogy még jobban megismerjük a mikrobiom összetételét – magyarázza dr. Sárdi Krisztina, hivatkozva a 2012-ben Párizsban rendezett kongresszusra, ahol amerikai és európai kutatók először számoltak be a mikrobiom genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos eredményeikről. Ma már tudjuk, hogy a bélben élő baktériumok szerepe jóval túlmutat azon, amit korábban ismertünk.

  • Megismertük az első 1000 nap fontosságát egy ember életében. A kisgyermekben ugyanis hároméves korára fejlődik ki a felnőttekre jellemző, komplex mikrobiom. Kialakulásában szerepet játszik többek közt a környezet, a gyógyszerek, különösen az antibiotikumok és természetesen a táplálkozás és az anyatej.
  • Tudjuk, hogy a bélrendszerben élnek az energiatermelésben résztvevő és védőgátat képező baktériumok. Utóbbi összetétele és a zsírmáj, elhízás, a gyulladásos bélbetegségek kialakulása közt összefüggést állapítottak meg.
  • Ismerjük a táplálkozás szerepét a bélflóra megváltozásában. A Nature folyóirat 2014-ben megjelent vizsgálata döbbenetes felfedezést közölt arról, hogy az állati eredetű zsírokban gazdag étkezés mellett emelkedik - a zsírt lebontó - epét toleráló baktériumok aránya a bélrendszerben. A hüvelyesek megnövekedett fogyasztása pedig egy másik baktériumfaj számának emelkedését eredményezi.
  • Az étrendünk táplálékot jelent a mikrobiom számára is. A nagyrészt a vékony- és vastagbélben élő baktériumok anyagcseréje során pedig olyan anyagok keletkeznek, amelyek a mi szervezetünkre, egészségünkre is hatással vannak.

Mikrobióta bél-agy tengely

A Nature Reviews Microbiology folyóirat 2018-ban közölte azt a kutatást, mely szerint a bélbaktériumok összetétele az emberi viselkedésre, az agyi funkciókra is hatással van. A kutatók szerint a viselkedés befolyásolása is az említett anyagcsere melléktermékek hatására következik be. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változások pedig így az egész szervezetre hatással lesznek. Megnő a funkcionális bélbetegségek, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia kockázata.

A nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot

A nem megfelelő táplálkozás tönkreteszi a mikrobiomot.A bélbaktériumok tehát táplálkoznak, anyagcseréjük pedig olyan anyagok képződésével jár, melyek közül mindegyiknek megvan a maga funkciója. Vannak többek közt ecetsav vagy vajsav termelő baktériumok is. Ezek hasznos, a szervezetünk egészséges működéséhez fontos anyagok. A vajsav például többek közt a vastagbél-nyálkahártya sejtjei számára biztosít energiát és megelőzi az áteresztő- bél („leaky gut” néven is ismert) kialakulását.

 

Ha nem tápláljuk megfelelően a belek falát bélelő sejteket, akkor nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek különböző betegségeket okozhatnak.

A mikrobiom diéta

A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a rostszegény táplálkozás és a túlzásba vitt antibiotikum használat mind negatívan befolyásolja a bélflóra összetételét. Felborítja az egyensúlyt, egyes baktériumfajok túlzott mértékben elszaporodnak, ami számos kedvezőtlen hatást indít el a szervezetünkben.

 

Dr. Sárdi Krisztina szerint a kutatások eredményei egyértelműen a tudatosan kialakított táplálkozás, a mikrobiom diéta fontosságára irányítják a figyelmet. Az alapanyagok helyes megválasztása, a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás egészségünk megőrzésének feltétele.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr! 35 éves férfi vagyok, 105 kg, 2016 októbere óta olyan hasmenésem van, hogy reggel normális a székletem, de délben evés után fél-1 órával gyorsan vécére kell mennem, meg van mikor 15 óra körül is. Ez a hasmenés picit nyálkás, de nem véres. Este sosincs hasmenésem. Ételhez nem kötném, mert este bármit ehetek (tej, búza), nincs hasmenés. Puffadás sosincs, hasfájás csak júniusban volt, akkor elmentem minden vizsgálatra, vérkép, biokémia rendben, széklet bakt, parazita stb. negatív, hasi ultrahang negatív, gyomor és béltükrözés negatív, leszámítva ezt: néhány pici felületes fekély a patkóbélben. Következő szereket szedtem, de nem hatottak semmit: széntabletta, Normix, bolus adstringens, venter, Normaflore, cikória, joghurt, kefír, Solutix boulardii, Protexin IBS Florea. Semmi javulás nincs sajnos, de haspuffadás, hasfájás, fogyás sincs szerencsére. Chrohn betegség, felszívódási zavar nincs. Ön szerint mi lehet ez? Mi lenne a kezelése, ha már találkozott ilyennel? A háziorvosom és gasztroenterológusom sem érti szerintem, mi lehet ez. Most Enzimix 5 kapszulát szedtem pár napig, hátha enzimhiányom lenne, de semmit nem ér. Beszéltem a gasztroenterológusommal, szerinte még meg lehetne próbálni a keményítő terheléses vizsgálatot, más ötlete nincs. Ez előre vinne minket? Mert nem fogyok, sőt hízok piciket. Este ehetek cukrot, mégse okoz bajt. Lenne Önnek ötlete? Szedjek laktáz enzimet? De az Enzimix 5-ben van. Köszönöm! Köszönettel! Dávid Zsolt

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Zsolt,

Azt gondolom, hogy tényleg nagyon szépen ki van vizsgálva, és látom sok terápiás próbálkozás is történt.
Mivel leírása alapján ebéd után jelentkezik panasza, mégis csak étkezéssel van összefüggésbe. Át kell gondolni, hogy ebédre mit fogyaszt, de tudnia kell, hogy bizonyos betegségek esetén, akár étkezés után órákkal is lehet panasza, tehát lehet, hogy a reggelivel van gond.
Mivel komplex az Ön problémája, így levélben nehéz jó szakmai döntést hozni. Személyes konzultáció során tudnék csak felelősségteljes javaslatot és segítséget nyújtani.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magabiztos szaktudás

Sárdi doktornő magabiztos szaktudása, gyors gondolkodása biztonságérzetet adott.

További vélemények

Hírek

Diéta orvosi diagnózis nélkül?

Diéta orvosi diagnózis nélkül?

Egyfajta divattá vált a különböző hasi panaszokat az étkezéssel összefüggésbe hozni, önmagunk számára diagnózist megállapítani, majd ez alapján diétázni. Lehetnek-e és ha igen, milyen hátrányai annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el például tej vagy gluténmentesen étkezni? Az egyre népszerűbb mentes diéták kapcsán kérdeztük dr. Németh Alíz gasztronterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

További részletek
Melyik allergiatesztre van szükségem?

Melyik allergiatesztre van szükségem?

Ételallergia vagy ételintolerancia esetén a speciális diéta hosszabb időre, akár egy életre is szól, ezért nagyon lényeges tudni, hogy pontosan mi az, amit nem szabad fogyasztani. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a kivizsgálásról, allergia tesztekről kérdeztük.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!