Negatív vizsgálatok, de mégis rosszul van a gluténtól?

A glutén fogyasztásával összefüggő tünetek

Puffadás, gyakori hasfájás, székrekedés és hasmenés a leggyakoribb panaszok, amelyekkel a betegek orvoshoz fordulnak.

Emellett a gyakori fejfájás, migrén, koncentráció hiány, ízületi fájdalmak, a szájban visszatérő afták, fogzománc hibák és gyakori fertőzések, megbetegedések esetén is gondolni kell arra, hogy a glutén fogyasztásával összefügghetnek a panaszok.

Ha későn kerül felismerésre, gyerekeknél a fejlődés, növekedés elmaradását is okozhatja, súlyos vérszegénység alakulhat ki, nőknél meddőséghez is vezethet a kezeletlen betegség.

Online Bejelentkezés

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Autoimmun betegség vagy ételérzékenység?

Cöliákia néven ismert az autoimmun betegség és nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) néven az ételérzékenység.

A közös bennük, hogy mindkét esetben a glutén fogyasztása okozza a panaszokat, ám amíg a cöliákia esetében ezt többnyire egyértelmű vizsgálatokkal sikerül igazolni, addig az NCGS kimutatására napjainkban még nem áll rendelkezésre megfelelő vizsgálati módszer.

Ne diétázni kezdjen, ezeket a vizsgálatokat végeztesse el!

A gasztroenterológus alaposan ki fogja kérdezni a panaszairól.

A találkozó előtt gondolja át, hogy mikor tapasztalta először, milyen napszakban, étkezésekhez köthetően stb. jelentkeznek mostanában a tünetei.

A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése.

„A vérvizsgálat eredményét a tünetek függvényében kell értékelni. Ha a betegnek panaszai vannak, de a szerológia negatív, akkor tovább vizsgálódunk, hiszen pusztán azért, mert a vizsgálat negatív, nem mondhatjuk, hogy nem gluténérzékeny, miközben erre utaló tünetei vannak.”

A cöliakia diagnózisához a klinikai tünetek, a szerológia vizsgálatok eredménye mellett a cöliakiára jellemző gének kimutatása is fontos irányjelző.

Kétségek esetében az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújt fontos információt.

A vizsgálat során nyert szövetmintából a cöliákia esetén kialakuló vékonybélbolyhok károsodásról kaphatunk képet.

Mi történik, ha minden vizsgálat negatív?

Ha sem a szerológia, sem pedig az endoszkópos vizsgálat eredménye nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a beteg panaszait valóban a glutén okozza-e, akkor a terheléses vizsgálat elvégzése következik.

Nagyon fontos, hogy a glutént csak a szerológia és az endoszkópos vizsgálat elvégzését követően vonjuk ki először az étrendből.

Ha ez korábban megtörténik, az elvégzett vizsgálatok eredménye nem megbízható, álnegatív is lehet, hiszen a beteg akár már hosszabb ideje nem fogyasztja a kérdéses élelmiszert, így a szervezetében termelődő ellenanyag szintje lecsökkenhet és idővel a bélbolyhok állapota is regenerálódhat.

„A cöliakia kizárása után is fennálló gluténérzékenység gyanúja esetében, úgy nevezett terheléses tesztet végzünk. Első lépésben az étrendből száműzni kell a glutén tartalmú ételeket, és ellenőrizni kell, hogy a panaszok megszűnnek-e. Amennyiben a beteg panaszmentessé válik, következik 1-2 hónap után a glutén visszaadása, a terhelés. A tünetek ismételt jelentkezése megerősíti a gyanúnkat, hogy a diagnózis NCGS, vagyis nem-cöliákiás gluténérzékenység.”

Ilyen esetben a glutén tartalmú ételek fogyasztása továbbra sem javasolt, ám a diéta megengedőbb, hiszen NCGS esetében nem áll fenn a cöliákiánál glutén fogyasztásának hatására kialakuló, súlyos szövődmények – vérszegénység, csontritkulás, vitaminhiány - kockázata.

A megfelelő étrend összeállításában érdemes dietetikus segítségét kérni.