A cöliákia, más néven autoimmun lisztérzékenység diagnózisa után sok szülőben felmerül, hogy az addig megszokott étrend helyébe lépő gluténmentes alapanyagok és ételek képesek-e biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat? Szarka Dorottya dietetikus, a Budai Allergiaközpont szakemberének segítségével utánajártunk, vajon jogosak-e a félelmeik.
A glutén (más néven sikér) egy fehérje, mely a búzában, rozsban és árpában található meg. Tartalmazza minden olyan élelmiszer, amely ezekből az alapanyagokból készül, így aki gluténmentes diétát tart, kerülnie kell a korábban fogyasztott kenyeret, péksüteményeket és tésztákat. Fontos tudni, hogy glutén olyan élelmiszerekben is előfordulhat, ahol nem is gondolunk rá, így megtalálható például felvágottakban, joghurtokban, édességekben is.
Emellett figyelni kell arra is, hogy a gyártó az adott termék esetében garantálja-e a gluténmentességet. Ez azt jelenti, ha például egy fűszer az összetevői szerint nem tartalmaz glutént, de az üzemben vagy a csomagolás során szennyeződhet, mert ugyanazon a gyártósoron más, gluténtartalmú élelmiszert is előállítanak.
Akik nem járatosak még a gluténmentes étkezés terén, első hallásra megrémülnek, hiszen úgy tűnhet, hogy a sok tiltólistára került élelmiszer mellett alig maradt valami, amit a gyermek fogyaszthat. Valójában gluténmentesen is nagyon változatos étrendet lehet összeállítani, csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni.
Szerencsére már számos liszt-, gabonaalternatíva áll rendelkezésünkre. Kenyerekből, péksüteményekből és tésztákból több gyártó is készít gluténmentes változatot, érdemes először kisebb mennyiséget venni mindegyikből, amíg kitapasztaljuk, hogy melyik az, amelyiket szívesen fogyasztja. A készételek: felvágottak, májkrém, édességek stb. közül csak azokat vásároljuk meg, amelyek garantáltan gluténmentes jelöléssel vannak ellátva. Ez igazolja ugyanis, hogy az adott élelmiszer gyártás közben sem szennyeződött gluténnal.
A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. 2014. december 13-ától nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (pl. étlapokon) is fel kell tüntetni.
A diagnózis után érdemes szakember segítségét kérni az étrend összeállításához. A dietetikus gyakorlatias tanácsokat is tud adni az egyes lisztfajtákkal, főzési praktikákkal kapcsolatban. Rántáshoz, sűrítéshez jól használható a már sok konyhában ismert, használatos rizs-, kukoricaliszt vagy a burgonya- és kukoricakeményítők is.
Nagyobb gondot a kelt tészták, sütemények készítése szokta okozni, hiszen ezekből a lisztekből hiányzik a glutén, mely a kész pékáru rugalmasságát adja. Ebből kifolyólag a gluténmentes lisztek másként viselkednek; a kész sütemények keményebbek, hamarabb kiszáradhatnak. Erre is több praktika létezik, érdemes több lisztkeveréket is kipróbálni, de jól bevált módszer, ha például útifűmaghéjat adunk a liszthez, mely ruganyosabb állagot kölcsönöz a tésztának.
A gyerek nem egyformák, másként fogadják az új ízeket is. A gluténmentes konyhában ismert és kedvelt még a kókusz-, mandula-, gesztenye-, hajdina-, cirok-, szezámmagliszt és ezek keverékei is, érdemes ezekkel is kísérletezni.
A gluténmentes étkezés szabályainak megismerése után már látható, hogy ez az étrend sem egyoldalú és nem a lemondásokról szól. Mindent el lehet készíteni, a megfelelő alapanyagokat használva. Ez nem megy egyik napról a másikra, sok kísérletezést igényel, az édesanyák gyakran érzik úgy, hogy újra kell tanulniuk főzni, hiszen a bevált receptek az új alapanyagokkal egész másként működnek. Idővel azonban ezt pontosan ki lehet tapasztalni és meglesznek a kicsi ízlésének megfelelő, bevált receptjeink.
Nagyon fontos, hogy aki cöliákiás, a diétát egy életen át tartania kell! A glutén fogyasztása nem minden lisztérzékeny betegnél okoz tüneteket – figyelmeztet Szarka Dorottya. Lehet, hogy semmilyen tünete nincs, a gyermek nem panaszkodik, hogy fáj a hasa, nem puffad, hasmenése sincs, de a szervezetében látható jelek nélkül is zajlik a glutén romboló hatása, melynek a súly- és magasságfejlődés elmaradása, felszívódási zavarok miatti tápanyaghiány is lehet a következménye.
Fontos kiemelni, hogy cöliákia esetén is kiemelten fontos a változatos, kiegyensúlyozott - és természetesen gluténmentes! - étrend biztosítása a gyermek számára, hiszen megfelelő testi, szellemi fejlődését ezáltal tudjuk garantálni!
További vélemények"Elégedett voltam a szolgáltatással. A dietetikus szakember - Szarka Dorottya - időben fogadott, sőt, még előbb is behívott. Nagy szakértelemmel tette fel a kérdéseket, s igyekezett egy olyan étrendi javaslatot előállítani, mely elképzeléseimhez is igazodott. Mindvégig figyelt arra, amiket elmondtam, kérdéseimre választ kaptam, kedvessége, odafigyelése, hozzáértése számomra nagyon kedvező benyomást keltett."
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.