Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.
A laktóz és a laktulóz egyaránt diszacharid. Míg a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása a vékonybélben történik a laktáz enzim segítségével, addig a laktulózt a vékonybélben lévő enzimek nem tudják lebontani, csak a vastagbélben élő baktériumok képesek átalakítani. A tejcukor minden – nem laktózmentes – állati tejtermékben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben, tejszínben, tejfölben, joghurtban.
Laktózintolerancia esetén a beteg laktáz enzimtermelése lecsökken, emiatt nem tudja tökéletesen megemészteni az elfogyasztott tejcukrot. A laktulózzal végzett hidrogén-kilégzéses tesztre azonban akkor kerül sor, ha a betegnél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lehetősége. Ebben az esetben a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek.
SIBO esetén a rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállásakor a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától, illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.
Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.
Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 kilégzéses vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon tetszett a Doktornő nyitottsága a problémáimra és hogy végighallgatta azokat, rögtön látta az összefüggéseket és megoldásokat adott. Emellett beutalt a szükséges vizsgálatokra, hogy kiderüljenek az betegség okai.
Az ősz nem kedvez az emésztőszervi betegségeknek, többek közt a reflux betegségnek sem. Ebben az évszakban sokan panaszolnak gyomorégést, torokban gombócérzést, de a szájszárazság és a kellemetlen lehelet is megnehezíti a mindennapokat. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a panaszok kezelése az életminőség javulásán túl azért is fontos, mert a kezeletlen reflux krónikus torokfájást és köhögést is okozhat.
A nyári időszakban jelentkező náthás tüneteket hajlamosak vagyunk a túl hideg klímára, fagyira vagy huzatra fogni. Kisgyerekeknél pedig még ritkábban gondolunk szénanáthára, pedig pollenallergia már akár 2-3 éves korban is kialakulhat. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, az Allergiaközpont orvosa összefoglalta, milyen árulkodó jelei lehetnek annak, ha nem egy elhúzódó náthával van dolgunk.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok