A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.
Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”
Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.
Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás