A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.
Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”
Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.
Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.
Az ősz – különösen a nyár vége és az ősz eleje – több pollen–étel keresztreakció szempontjából is kiemelt időszak. Ennek fő oka, hogy ilyenkor még jelentős a parlagfű, illetve a fekete üröm pollenterhelése, ezekhez bizonyos élelmiszerekkel kialakuló keresztreakció társulhat. Ugyanakkor dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak pollen-étel, de pollen-pollen és további keresztallergiák is léteznek, amelyek kimutatására nem mindig alkalmas a hagyományos allergiateszt.
A szénanátha kezelésével nem érdemes megvárni, amíg a tünetek erőssé válnak. Ha előre tudható, mikor kezdődik az allergia, 1–2 héttel korábban érdemes elkezdeni a kezelést, de a már kialakult tünetek esetén sem késő elkezdeni a tünetek csökkentését. Ugyanakkor dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós, oki kezelés a parlagfű, fekete üröm ellen idén már nem indítható, de jövő tavasszal érdemes az immunterápiát is megfontolni a parlagfű-, és fekete üröm allergiás pácienseknek.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás