A tejfehérje intolerancia vagy érzékenység sokáig, akár évekig, évtizedekig megbújhat olyan elhúzódó tünetek mögött, mint a hasfájás, puffadás, székletváltozások, akár ekcéma. Az allergiával szemben az intolerancia csak órákkal a tejtermék fogyasztása után okoz tüneteket, és a diagnózis felállításához más laborvizsgálatra van szükség. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes kivizsgáláson részt venni, és mi lehet a megoldás valódi tejfehérje intolerancia esetében.
A tejfehérje intolerancia rendkívül gyakori kórkép, ami akár évekig okozhat kellemetlenséget az érintetteknek. Ennek elsődleges oka, hogy mivel ezek az esetek nagy részében nem súlyosak, ijesztőek, szinte hétköznapinak tűnnek, sokan nem gondolják, hogy konkrét oka van a panaszaiknak. Kinek ne fájna a hasa, ki ne puffadna esténként? Mi köze lehetne az ekcémának az emésztésemhez? – gondolhatják a páciensek.
- Részben éppen a panaszok jellege miatt nem fordulnak orvoshoz a páciensek, részben pedig sokkal ismertebb kórképekre gyanakodhatnak, mint például tejfehérje allergia vagy laktóz intolerancia. És mivel ez utóbbiak esetén szokásos vizsgálatok, gyorstesztek nem mutatnak eltérést, nem kutatják tovább a tünetek okát – ismerteti Sárdi doktornő.
A tejfehérje érzékenységet a tejben lévő fehérjék (pl. kazein) váltják ki. A tejfehérje intolerancia ugyanis „csak” érzékenység, vagyis nem valódi allergiás reakció. A panaszokat ez esetben is a tejfehérje fogyasztása okozza, azonban más a mechanizmus a két állapot mögött. Ráadásul, míg a valódi allergiás reakciót teszttel ki lehet mutatni, addig az érzékenység leginkább csak az orvos vezette kizárásos diétával bizonyítható be.
Megint más a helyzet a laktóz intolerancia, vagyis tejcukor érzékenység esetében, ilyenkor ugyanis hidrogén kilégzési teszt alkalmazható. (A teszt úgy zajlik, hogy a bizonyos mennyiségű vízben oldott tejcukrot kell meginni, majd meghatározott időközönként egy készülékbe kell levegőt fújni. Az így mérhető hidrogéntartalom alapján következtet az orvos a laktóz érzékenységre.)
Fontos tisztán látni, hogy a tejfehérje intolerancia során egy ún. késői reakció jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy míg a tejfehérje allergia tünetei a tejtermékek fogyasztása után gyorsan megjelennek, a tejfehérje érzékenység esetén nem is feltétlenül kapcsolja össze a páciens a tejtermék fogyasztását a sokkal később mutatkozó panaszokkal. A tünetek ugyanis csak órákkal a tejtermékek fogyasztása után lépnek fel, általában az elfogyasztott tejes étel, ital mennyiségétől függően. Emiatt a probléma felismerése nehezebb, sokszor ki sem derül, hogy mi a gond.
- A helyzetet bonyolítja, hogy számos más betegség is okozhat ilyen tüneteket, például igen gyakran az irritábilis bél szindróma, vagyis az IBS és a kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO, illetve akár gyulladásos bélbetegségek is. Már csak azért is fontos a kivizsgálás, mert ha valaki pontos diagnózis nélkül kezd el például diétázni, adott esetben teljes mértékben kivonni a tejtermékeket az étrendjéből, nem biztos, hogy elmúlnak a panaszai és a valódi ok célzott kezelése is csak később kezdődhet el. Vagyis az első lépés az orvosi diagnózis felállítása – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus.
Ha valóban tejintolerancia áll a háttérben, akkor átmenetileg tejmentes étrendre van szükség, majd idővel fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe az egyes élelmiszereket és megfigyelni, hogy a tünetek jelentkeznek-e. Tejfehérje intolerancia esetén felmerülhet a kérdés, hogy csak maga a tej okozhatja-e a tüneteket. A válasz nem, ugyanis a sajt és a túró is problémát okozhat, hiszen ezek a tejtermékek a tejfehérjét tartalmazzák. Számos más tejtermékkel együtt (tej, tejszín, tejföl, joghurt, kefir, vaj, író, stb.) kerülni kell tehát a tejfehérje minden forrását, beleértve a tejport, tejsavót, kazeint és kazeinátot, sőt a kecske- és a juhtejet is.
Ennek érdekében a szigorúan tejmentes szakaszban fontos elolvasni az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat – még a felvágottakon, pékárun, konzerveken, édességeken is. Megfelelő tejhelyettesítő lehet a kókusz-, mandula-, rizs- vagy zabtej, illetve az ezekből készült termékek (szójajoghurt, növényi tejszín). Ugyanakkor érdemes a gasztroenterológus és a dietetikus segítségét kérni a megfelelő étrend kialakításában, valamint a kalcium- és D-vitamin pótlásának megtervezésében.
Tudástár:
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)
További véleményekA Doktornő megértő, kedves és segítőkész. Egyszerre gyógyítja a testet és a lelket, mindenkinek csak ajánlani tudom!
További véleményekA Doktornő megértő, kedves és segítőkész. Egyszerre gyógyítja a testet és a lelket, mindenkinek csak ajánlani tudom!
A tejfehérje intolerancia vagy érzékenység sokáig, akár évekig, évtizedekig megbújhat olyan elhúzódó tünetek mögött, mint a hasfájás, puffadás, székletváltozások, akár ekcéma. Az allergiával szemben az intolerancia csak órákkal a tejtermék fogyasztása után okoz tüneteket, és a diagnózis felállításához más laborvizsgálatra van szükség. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes kivizsgáláson részt venni, és mi lehet a megoldás valódi tejfehérje intolerancia esetében.
Szeptemberben még benne járunk a parlagfű szezonban, az allergiások többé-kevésbé szenvednek a tünetektől. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy lehet-e más, tartósabb megoldást találni, mint a naponta szedendő gyógyszer, az orrcsepp, a szemcsepp használat, a folyamatos zuhanyozás, hajmosás. Idén már késő az allergén immunterápiához, de éppen megfelelő az idő ahhoz, hogy megtervezzük, milyen allergén esetén mikor érdemes belevágni a kezelésbe. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus magát a módszert és az ehhez kapcsolódó időzítést mutatta be.