Az allergia és az asztma gyakran együtt jár, ilyenkor mindkét betegséget kezelni kell. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy honnan ismerhető fel, és mit tehetünk allergiás asztma esetén.
Az asztmásoknál köhögés, nehézlégzés jelentkezhet például párás időben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüst belélegzésekor, megfázás idején, fizikai aktivitás hatására vagy ha erős vegyszerekkel dolgoznak. Ezeket közös néven triggereknek, vagyis provokáló tényezőknek nevezzük. Allergiás asztma esetén ilyen trigger az allergén belélegzése is. A légúti allergén lehet pollen, háziállat, poratka vagy penészgomba is.
Az allergiás asztma felismerése rendszerint két módon történhet. A légúti allergiás betegnél idővel asztmás tünetek jelentkeznek, vagy az asztmás tünetek miatt orvoshoz forduló betegnél a kivizsgálás során felmerül a légúti allergia lehetősége, és az allergiavizsgálat igazolja, hogy valóban allergia is fennáll az asztma mellett.
Az allergiás asztma tünetei lehetnek enyhébbek és súlyosabbak, ez nem csak egyénenként, hanem még egy beteg esetében időben is változó. Jelentkezhet:
- mellkasi szorító érzés
- köhögés
- nehézlégzés
- légszomj
- fulladás érzés
- sípoló kilégzés.
Az asztma krónikus légúti betegség. Ilyenkor a légutak állandó gyulladásban vannak, ezért érzékenyebben reagálnak az olyan környezeti ingerekre, amelyek nem asztmások esetében nem okoznak problémákat.
„Allergiás asztmás betegnél az alsó légutak nyálkahártyáján krónikus gyulladás zajlik, a hörgők fokozottan érzékenyek, az allergének belélegzése a hörgők beszűkülését, hörgőizom görcsöt okozhat. Ez azonban nem állandó, a hörgők beszűkülése asztmában többnyire csak időszakos, mely magától vagy az alkalmazott gyógyszerektől oldódni tud. Kezelni viszont nemcsak ezt az akut hörgőszűkületet kell, hanem a tüneteket provokáló allergiát és a légutakban zajló alapvető problémát, a krónikus gyulladást is, ugyanis ennek hiányában a hörgők lassú károsodása várható.”
Ha asztmára utaló légúti panaszaink vannak, vagy a szénanátha tünetei mellett köhögés, nehézlégzés jelentkezik, mindenképp forduljunk tüdőgyógyászhoz. A kezelőorvos első lépésben alaposan ki fog kérdezni a tüneteinkről, a gyanú megerősítésére vagy kizárására légzésfunkciós és allergiavizsgálatot fog végezni. Az eredményeket összeveti a tüneteinkkel, és ha minden jel arra mutat, akkor megállapítja az allergiás asztma diagnózisát.
Az allergiás asztma nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel karbantartható betegség, az érintetteknél hatékony terápiával tünetmentességet lehet elérni. Allergiás asztma esetén az asztma elleni gyógyszerek mellett a légúti allergia elleni készítményeket is szedni kell. Az asztma gyógyszerekből több típus is létezik: rövid és hosszú hatású hörgőtágítók, illetve a légutak gyulladására célzottan ható készítmények. A légúti allergia tünetei ellen az orvos javasolhat tüneti szereket – például antihisztamin tabletta vagy szteroid orrspray – vagy allergén immunterápiás kezelést is.
Allergiás asztma esetén a tünetek az allergén és egyéb asztma triggerek – fizikai aktivitás, hideg levegő belélegzése, stressz, szennyezett levegő vagy időjárási változások - hatására is romolhatnak. Az asztma kezelés egyik célja, hogy a betegnél tünetmentességet érjünk el, ehhez azonban asztma ellen célszerű a légzésfunkciós méréseket gyakrabban végezni.
A rendelőben végzett, rendszerint félévenkénti kontroll helyett gyakoribb, akár napi mérések javasoltak annak érdekében, hogy a legjobb kezelést tudjuk kapni. Az otthoni légzésfunkciós eszköz biztosít erre lehetőséget. Az okostelefonhoz csatlakoztatható készülék segítségével naponta dokumentálni tudjuk a légzésfunkciós érték változását, így a rendszeresen szedett gyógyszerekkel is optimálisabb kezelést tud a kezelőorvos beállítani, illetve állapotromlás esetén akár távkonzultáció segítségével is rendelkezésre áll az orvosi háttér.
Rendelés típusa:
Rendelési információ:
Vélemények dr. Tárnok Ildikóról>>>
További véleményekTárnok Ildikó doktornővel minden szempontból elégedett vagyok! Igazán kedves, udvarias és segítőkész orvos. Nagyon örülök, hogy rátaláltam. Mindenkinek szívből ajánlom! Köszönöm.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.