A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról

A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról

Dr. Hidvégi Edit PhD Módosítva: 2023.11.08 15:34

Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról

A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat. Cikkünkben a gabonafélék fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeket vesszük górcső alá.

lisztérzékenység, cöliákia, búza allergia, gluténérzékenység

Egyre gyakoribb

Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.

Lisztérzékenység, vagy cöliákia

Mi okozza?

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.
Tünetei közé tartozik a hasmenés, hasfájás, puffadás, zsírszéklet, csecsemőknél és kisgyermekeknél az előredomborodó has, fogyás, a fejlődés elmaradása, a rossz felszívódás miatt vas-, és vitaminhiány. Későbbi életkorban csontritkulás is jelezheti a betegséget.  Lisztérzékenység során, autoimmun jellegű folyamat következtében bélnyálkahártya károsodás jön létre. Ha a beteg huzamosabb időn át az előbb felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyasztja, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos károsodása jön létre – magyarázza a Budai Allergiaközpont orvosa. A vékonybélben található bélbolyhok, amik a tápanyagok felszívódását biztosítják, képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni.

Búza-, vagy gabona allergia

Mindkét néven előfordul, de azonos problémát jelöl. A panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Itt tehát szintén az immunrendszer érintettségéről beszélünk, patogenezisében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A diagnózist azonban bonyolítja, hogy létezik nem-IgE mediált búza allergia is, ezt meglehetősen nehéz elkülöníteni a gluténérzékenységtől.
Tünetei megegyeznek a táplálékallergiák jellemző gyomor- és bélrendszeri tüneteivel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.

Gluténérzékenység

Definíciója szerint a” glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést. Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatalközépkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta. „Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.”  –jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órák vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Kedves Doktornő!
Fruktóz intolerancia(H2 kilégzéses teszt) vizsgálaton voltam, de a központban ahol végezték a vizsgálatot csak megkaptam az eredményt és azt m ondták keressek fel egy gasztroenterológust a kiértékeléshez. Leghamarabb május végére kaptam időpontot. Kérem tudna valamit mondani az eredményemről?
Az alábbi értékeket mérték:

Fruktóz terhelés reggel 8h10

Terhelés előtti kilégzés 3 PPM
8h40: 6 PPM
9h10: 22 PPM
9h40: 15 PPM
10h10: 5 PPM
10h40: 4 PPM
11h10: 3 PPM

Ön szerint ez pozitív eredmény? Az interneten több helyen azt olvastam ha 20 PPM feletti érték már intoleranciát jelez.

Köszönöm válaszát előre is!
Üdvözlettel, Kulcsárné

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Tisztelt Kulcsárné,
Az anamnézis és a páciens vizsgálata, kikérdezése nélkül egy kiragadott eredményről nyilatkozni nem lehet. Kérem beszélje meg kezelő orvosával, mert egy labor eredmény csak a megfelelő kontextusban értékelhető megfelelően.
Üdvözlettel:

Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magabiztos szaktudás

Sárdi doktornő magabiztos szaktudása, gyors gondolkodása biztonságérzetet adott.

További vélemények

Hírek

Tejfehérje-allergiás, mégis minden nap fogyaszthat tejet?

Tejfehérje-allergiás, mégis minden nap fogyaszthat tejet?

Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK