A lisztérzékenység egy nem megszüntethető autoimmun betegség. A kellemetlen tünetek megszüntetése egyedül gluténmentes étrend, lisztérzékeny diéta megvalósításával érhető el. A diétán kívül más kezelés a lisztérzékenység miatt nem szükséges.
Fontos: A lisztérzékeny étrend, azaz a glutén elhagyása a táplálékból kizárólag a megerősített lisztérzékenység diagnózis esetén javasolt. A diagnózishoz szükséges a vegyes étrend, mert a glutén elhagyása esetén a diagnózis lehetelenné válik, a bélbolyhok regenerálódsa miatt.
Lisztérzékeny étrend során a következő összetevők fogyasztása kizárt:
Búza és búza eredetű termékek, tönköly (tönkölybúza) és őrleményei is, árpa és árpa tartalmú ételek, rozs és rozs tartalmú termékek, zab és zabot tartalmazó termékek. A felsorolt gabonafélék feldolgozott, puffasztott, pelyhesített, örölt, vagy kevert változatzai ugyanúgy kerülendőek.
A „búza és búza eredetű termékek” a következők:
Búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Glutént tartalmaznak:
A rozs, árpa, zab, tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel megyező termékek, valamint a maláta.
| Cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el! |
Lisztérzékeny étrendben fogyasztható keményítők
Gluténmentes növényekből készülő termékek: Kukorica, burgonya, rizs, tápioka.
A búzakeményítő is lehet gluténmentes, a vonatkozó Codex előírás és EU-direktíva szerint: Az általános élelmiszerek gyártására felhasználható búzakeményítő két minőségi osztályba sorolható a fehérjetartalom, illetve közvetlenül a glutén tartalom szerint:
- első osztályú (A-keményítőként is ismerjük) fehérjetartalom: 0,3 - 0,5% között
- másodosztályú (B-keményítő) fehérjetartalom: max. 5%
Gluténmentes termékek előállításához kizárólag a 0,3%-ot nem meghaladó fehérjetartalmú búzakeményítő használható fel.
A gluténmentes termékek fogyasztása javasolt a lisztérzékenyek számára. Szerencsére ma már nagyobb választékban hozzá lehet jutni a gluténmentes élelmiszerekhez. A gluténmentes termékek "GM" megjelöléssel, vagy egyéb módon "gluténmentes" jelzővel vannak ellátva. A nem kifejezetten lisztes élelmiszerek összetevőit is gondosan át kell nézni bevásárláskor, hogy biztosan nem tartalmaz-e glutént.
A változatos és életkornak megfelelő lisztérzékeny étrend kialakítása nem is olyan egyszerű feladat. Összeállításában és bármilyen táplálkozási kérdésben gasztroenterológus segítségét is érdemes kikérni.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra: |
|
Budai AllergiaKözpont |
Téma szakértői
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.