Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.
Légúti allergia esetén „szénanáthás” tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre pl. poratkára, állati szőrre, vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak. A szénanátha tünetei: az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és a tüsszögés. A légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.
- ha ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,
- intő jel lehet az indokolatlan elhúzódó fáradtság érzés,
- megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, / légzési nehezítettség esetén
- ismétlődően, vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy az éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés is.
A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.
Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.
Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi ill. környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Potecz főorvosnő.
Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.
Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
