Az ételallergia tünetei csecsemőknél-korai és kései reakciók

Ki lehet allergiás?

Bárki lehet allergiás, a kialakulásának azonban nagyobb az esélye azokban a családokban, ahol többen is allergiásak.

Az allergiára való hajlam öröklődik.

Azoknál a gyerekeknél, ahol az egyik szülő allergiás, 30% körüli az allergia kialakulásának esélye.

A kockázat megnő, ha mindkét szülő allergiás, ilyenkor 70% eséllyel jelenik meg a betegség valamilyen formában a gyermeknél is.

„Az allergia kialakulását csecsemőknél gyakran jelzik bőrtünetek: ekcéma vagy csalánkiütés. A másik jellegzetes tünet a hasi panaszok: puffadás, hasmenés, véres széklet és esetleg reflux-szerű tünetek.”

Nem az allergia öröklődik, hanem a hajlam

Fontos tisztázni, hogy ha a szülő parlagfűre allergiás, az nem azt jelenti, hogy a csecsemő is tüsszögni kezd majd augusztus közepétől, a növény virágzásának időszakában.

A gyermek csupán a hajlamot örökli, nála az allergia már bármilyen formában megjelenhet.

„Az allergiás menetelés azt jelzi, hogy a betegség a különböző életkorokban más és más típusú tünetek formájában jelentkezhet. Az allergiára hajlamos csecsemőnél ekcéma vagy nagyon száraz bőr okoz panaszt, majd később ételallergiás tünetei, hasi panaszok is jelentkeznek. Kisiskolás korban asztmás tünetek, később szénanátha formájában jelenhet meg az allergiás hajlam.”

Mikor jelentkezhetnek az első allergiás tünetek?

Gyakorlatilag a születés pillanatától bármikor.

Az allergén fehérjék az anyatejjel is átjutnak a kicsi szervezetébe, tápszeres babáknál pedig a tehéntej-alapú készítmények miatt jelentkezhetnek az első allergiás tünetek.

A tejen kívül gyakran okoz még allergiás tüneteket a tojás, szója, búza és a földimogyoró is.

Korai és kései allergiás reakciók

A Brit Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és a Brit Dietetikusok Szövetsége által közösen kiadott tájékoztató arra figyelmeztet, hogy az allergiás tüneteknek két formája létezik: korai és kései reakciók is előfordulhatnak.

A korai (azonnali) allergiás tünetek IgE (egy antitest, amit az immunrendszer az allergén ellen termel) alapúak. Átlagosan 30 perccel az allergén étel elfogyasztását követően lépnek fel a tünetek:

- az ajkak, az arc és a szemek duzzadtak, ödémásak

- testszerte viszkető csalánkiütés jelentkezhet

- görcsös hasi fájdalom, hányás is előfordulhat.

A korai allergiás reakció legsúlyosabb, életveszélyes következménye az anafilaxiás sokk, mely jelentkezhet öedemás nyelv megduzzanat, nehézlégzés, köhögés, vérnyomáscsökkenéssel és ájulás képében.

A kései, nem-IgE-mediált allergiás reakciók órákkal vagy napokkal az allergén étel elfogyasztását követően jelentkezhetnek. Jellemző tünetei:

- hasfájás, hányinger, hányás és reflux

- bőrtünetek: vörös, viszkető foltok, fokozódó ekcéma

- gyakori – napi 6-8 alkalommal – széklet - egyéntől függően ennek ellenkezője, székrekedés – heti 2 alkalom vagy kevesebb - is előfordulhat.

Mindkét típusú allergiás reakciót komolyan kell venni!

A korai allergiás reakciók legnagyobb veszélye, hogy az elfogyasztott allergén miatt a gyermeknél anafilaxia jelentkezik.

A kései allergiás reakciók esetében ugyan ez a veszély nem áll fenn, ám pont az „enyhébb” tünetei miatt előfordulhat, hogy csak hosszabb idő után kerül felismerésre, a gyermeknél emiatt növekedés- és fejlődés terén elmaradás mutatkozhat.

Hozzátáplálásról szóló cikksorozatunk következő része: Mikor vezessünk be gyakori allergéneket az allergiára hajlamos gyermekek étrendjébe?