Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz.
A gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel – mondja dr. Garaczi Edina. Emellett fényérzékenységet okozhatnak még a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin).
A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A foto-allergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak - a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van a háttérben, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.
Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény okozhat-e fényérzékenységet – tanácsolja a Budai Allergiaközpont orvosa. Amennyiben igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Foto-allergiás egyéneknél egyedül a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
atópiás dermatitis
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA Doktornő pácienshez való hozzáàllása, a teljeskörű tájékoztatása és a türelme példaértékű !
A csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkező hasmenés oka lehet fertőzés, de jelentkezhet akár a hozzátáplálás időszakában is, az új ételek bevezetése kapcsán. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, az AllergiaKözpont orvosának segítségével a leggyakoribb kiváltó okokat vesszük sorra.
Az alkaros bőrpróba, másnéven prick-teszt és a vérvizsgálat nem minden allergia kimutatására alkalmas. Bizonyos allergiák csak az epicutan teszttel vizsgálhatók. Arról, hogy pontosan melyek ezek, és hogyan zajlik az epicutan teszt, dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, az AllergiaKözpont főorvosa számolt be részletesen.
