Erre számíthat, ha nem kezeli szénanátháját

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az allergiás nátha

-Az allergiás náthát (allergiás rhinitist) az orr nyálkahártyájának allergiás gyulladásos folyamata jellemzi, amely orrviszketéssel, orrfolyással, orrdugulással és tüsszentéssel jár, és gyakran kötőhártya-gyulladással együtt jelentkezik. Igen gyakori betegségről van szó, a lakosság közel 20 százalékát (azaz minden ötödik embert) érinti – mondja Dr. Hidvégi Edit, amelyet a genetikai és környezeti tényezők együttese határoz meg, és jelentős családi halmozódást mutat. Kiváltásában a szezonális (növények pollenei) és nem szezonális (háziporatka, állatszőr, zárt terekben található penészgomba) allergének egyaránt szerepet játszhatnak, akár több héten-hónapon át tartó, az életminőséget is jelentősen befolyásoló tüneteket okozva.

A klímaváltozás hatásai

Hidvégi doktornő szerint a szezonális allergiás nátha esetében mind gyakrabban tapasztalhatják a betegek, hogy tüneteik egyre korábban, akár már a téli hónapok végén vagy kora tavasszal jelentkeznek, és egészen késő őszig kitarthatnak. A hosszúra nyúlt pollenszezon és a megnövekedett szezonális pollenkoncentráció oka a klímaváltozásban keresendő, ami miatt a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések számának növekedésére számíthatunk az elkövetkező évtizedekben.

Miért fontos az allergiás nátha kezelése?

Életminőség-romlás

Ha az allergiás náthát nem kezelik, az súlyosan befolyásolhatja az érintettek életminőségét, munkahelyi, iskolai teljesítményét vagy akár az egyszerű hétköznapi feladatok elvégzését. A beteg tompának, fáradtnak és ingerlékenynek érzi magát, fejfájásra panaszkodik, bedugult orra miatt sokszor képtelen aludni (gyermekeknél kialakul a szájlégzés), sőt a tünetek akár a mentális egészségre is kihathatnak.

Fül-orr-gégészeti szövődmények

A kezeletlen allergiás nátha az orrmelléküregek fertőzéséhez (akut és krónikus orrmellék- és arcüreggyulladás, középfülgyulladás) vezethet, de érintheti a szem kötőhártyáját is.

Az asztma kialakulásának kockázata

-Fontos annak tudatosítása a betegekben, hogy a szénanáthás tünetek megfelelő kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzhetővé váljanak a fertőzéses szövődmények és az ún. atópiás menetelés. Ez a kifejezés azt a folyamatot jelöli, amikor az allergiás betegségek az atópiás hajlamú betegek életének meghatározott szakaszaiban egymást követve jelennek meg. A csecsemőkori allergiás bőrtüneteket (atópiás dermatitis) a kisgyermekkori ételallergia majd a szénanátha váltja fel, és ötéves kor felett már az asztma is jelentkezhet. A kezeletlen vagy rosszul kezelt allergiás nátha tehát asztma kialakulásához vezethet – hívja fel a figyelmet a szakember, aki hozzáteszi, hogy az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetjük az újabb allergénekre jelentkező allergiás reakciókat és a súlyos asztma kialakulását is, fennálló asztma esetén pedig mérsékelhetjük az asztmás roham kialakulásának kockázatát

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az enyhe tünetek kezeléséhez elegendőek lehetnek a vény nélkül kapható antihisztamin készítmények is. Sajnos a recept nélkül kapható orrcseppek és orrspray-k tönkreteszik az orrnyálkahártyát, ha azokat 7-10 napnál tovább, sőt akár rendszeresen használják, akkor a beteg nem tud megszabadulni azok alkalmazásától. Amennyiben a tünetek két hétnél tovább tartanak, és befolyásolják a mindennapi feladatok elvégzését, valamint az antihisztaminok mellett sem javulnak a tünetek, akkor forduljon mielőbb orvoshoz! Ezzel szemben a szakorvos által javasolt, majd később a háziorvos által felírt orrspray-k kifejezetten hasznosak az allergiás nátha kezelésében. A könnycsatornán "felkúszva" még a szemtüneteket is tudják enyhíteni, de az arcüreggyulladás megelőzésében és kezelésében is igazoltan hatásosak – tanácsolja dr. Hidvégi Edit.

Gyógyítható-e az allergiás nátha?

Az allergiás rhinitis gyógyítható. Nem kell feleslegesen szenvedni, csendben tűrni, hogy a tünetek megkeserítsék az életünket! Bár a szezonális allergia esetében nem könnyű feladat, mégis törekedni kell a tüneteket okozó allergén kerülésére. A napi hajmosás, a kinti teregetés mellőzése, az ágynemű gyakori cseréje, a megfelelő időpontban végzett szellőztetés és a pollenszűrők használata is mérsékelheti tüneteinket. Az időben elkezdett, megfelelő kezelés mellett a betegek jelentős részénél teljes tünetmentességet tudunk biztosítani, a páciensek fennmaradó részénél pedig jól csökkenthetjük a panaszokat. A terápia során alkalmazott bázisszerek az antihisztaminok és a lokális szteroid orrspray, de új lehetőségként a specifikus immunterápia jöhet szóba. Ez utóbbi, mint oki kezelés, hosszú távú eredményekkel kecsegtet azok számára, akik közepes vagy súlyos allergiával küszködnek, és a hagyományos gyógyszeres terápia nem volt hatásos náluk.

- A kezeletlen allergiás rhinitis számtalan fertőzéses szövődményhez és súlyos asztmához vezethet. A tüneteket okozó allergének elkerülése mellett érdemes szakorvoshoz fordulni mihamarabb, hiszen a betegség kezeléséhez számtalan biztonságosan alkalmazható és hatékony antiallergén készítmény áll már a rendelkezésre – hangsúlyozza Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont orvosa.