Ételmérgezés vagy ételallergia?

Az ételmérgezés oka és tünetei

Az ételmérgezés nem fertőző, azt a személyt érinti csak, aki a problémás élelmiszerből fogyasztott. Nála a betegséget kiváltó baktériumok által termelt endotoxinok olyan kellemetlen tüneteket okozhatnak, mint a hányás, hasmenés, hasi görcsök, émelygés és rossz közérzet. A panaszok általában a romlott vagy fertőző étel elfogyasztását követően 6-8 órával később jelentkeznek. Az ételmérgezést döntően a gyorsan romló élelmiszerek okozzák, főként húsfélék, tojás, vagy tejtermékek fogyasztását követően alakul ki.

Az ételallergia oka és tünetei

Az ételallergia első tünetei csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkeznek. A leggyakoribb allergének a tej, tojás, olajos magvak, szója, hal és eper. Ha a gyermeknél ételallergiát diagnosztizálnak, ahhoz, hogy a tünetek ne jelentkezzenek diétázni kell, a problémás élelmiszert nem szabad fogyasztani.

Diétahiba

Gyerekek esetében azonban még a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordulhat diétahiba. Ha olyan élelmiszert fogyaszt, ami az adott allergént nyomokban tartalmazza, vagy étteremben étkezés során. Egyéni érzékenységtől függően akár egy kis kóstoló a másik gyerkőc tejes fagyijából is kiválthat ételallergiás tüneteket.

Korai és kései tünetek

Az ételallergia tünetei jelentkezhetnek azonnal, az allergén tartalmú étel elfogyasztását követően 30 perc körül, vagy órákon, de akár napokon belül is. Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a korai ételallergiás reakció jele lehet, ha az ajkak, az arc és a szemek duzzadtak, ödémásak. Testszerte viszkető csalánkiütés jelentkezhet és görcsös hasi fájdalom, hányás is előfordulhat. A kései reakció akár az allergén tartalmú étel elfogyasztását követő napokban is jelentkezhet. Jellemző tünetei a hasfájás, hányinger, hányás, vörös, viszkető foltok, fokozódó ekcéma és a gyakori – napi 6-8 alkalommal – széklet, de egyéntől függően ennek ellenkezője, székrekedés – heti 2 alkalom vagy kevesebb - is előfordulhat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az ételmérgezés tünetei rendszerint 1-2 napon belül elmúlnak. A gyermeknél ez idő alatt ügyelni kell a folyadék pótlására, a kiszáradás megelőzésére. Amint jobban lesz, fokozatosan vezessük vissza a normál étkezéseket, az első időszakban inkább a diétás fogásokat – száraz húsok, főtt burgonya és rizs – előnyben részesítve. Forduljunk orvoshoz, ha a hányás, hasmenés oly mértékű, hogy a gyermek hiába fogyaszt folyadékot, a bőre száraz, ajkai cserepesek, szemei karikásak, csecsemőknél a kutacs beesett, kevés nedves pelusa van, ezek ugyanis a kiszáradás tünetei lehetnek.

Diétahiba miatt kialakult hasmenés, hányás esetén is figyelni kell a kiszáradás megelőzésére, de ez esetben fennáll az életveszélyes reakció, anafilaxia esélye is. Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a korai allergiás reakció legsúlyosabb, életveszélyes következménye az anafilaxiás sokk, mely jelentkezhet ödémás nyelvduzzanat, nehézlégzés, köhögés, vérnyomáscsökkenéssel és ájulás képében. Ilyen esetben azonnali orvosi segítségre van szükség, illetve diagnosztizált betegeknek használni kell az önbelövős autoinjektort is.