Csalánkiütés gyerekeknél több okból is jelentkezhet. A kivizsgálást nehezíti, ha a tünetek épp elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta a gyakori kiváltó okokat ás elmondta, hogyan segíthetjük a mielőbbi kezelést.
A csalánkiütést - orvosi nevén urticaria – onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. A bőr felsőbb rétegeinek duzzanatát a hisztamin nevű anyag felszabadulása okozza. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá.
A tünetek rendszerint hirtelen jelennek meg és típustól függően órákon belül eltűnhetnek, de akár heteken át is megmaradhatnak. Az akut csalánkiütés 4-6 héten belül elmúlik. Hátterében állhat valamilyen allergia, gyógyszer, étel fogyasztása vagy rovarméreg allergia esetén fellépő súlyos allergiás reakció - tüneteként is jelentkezhet. A csalánkiütés gyerekeknél leggyakoribb oka azonban valamilyen vírusfertőzés, például felső légúti hurut kapcsán is jelentkezhet. Orvosnak és betegnek is a nagyobb kihívást a krónikus – 6 hétnél tovább fennálló - csalánkiütés kiváltó okainak meghatározása jelenti.
Krónikus csalánkiütés esetében a panaszok 6 hétnél tovább tartanak. Ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más helyeken megjelennek. Hosszabb időre, akár napokra is megszűnhetnek, majd újra felbukkannak, mindig újabb bőrterületeken.
A krónikus urticaria lehet spontán és indikálható. A krónikus spontán csalánkiütést okozhatja például valamilyen fertőzés, (Sterptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori, Chlamydia, Mycoplasma), gyógyszer vagy autoimmun folyamat. Sokszor sajnos kiváltó ok nem azonosítható.
A csalánkiütés diagnózisának első lépéseként a kezelőorvos megismeri a kórelőzményeket és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszokat. A kórtörténet alapján tudja meghatározni, hogy milyen rutin – például teljes vérkép, süllyedés – és milyen speciális – például ételallergia – vizsgálatok elvégzésére van szükség. A válaszok függvényében a rendelőben is végezhető provokációs teszt, például hideg-meleg, karcolás vagy UV-fény segítségével.
A részletes beszámoló tehát önmagában is közelebb vihet a diagnózishoz és nagymértékben leszűkíti a további vizsgálatok körét. Az alábbi kérdéseket gondoljuk át, az orvosi konzultáció előtt:
- Mikor jelentkeztek először a tünetek?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
- Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
Dr. Balogh Ádám javasolja, hogy konzultáció előtt vezessünk tüneti naplót. Így minden nap, minden fontos adatot, panaszt feljegyezhetünk. A számunkra lényegtelen vagy összefüggéstelennek tűnő leírás értékes információt jelenthet a kezelőorvos számára.
A csalánkiütés megszűnéséhez a legfontosabb a kiváltó ok elkerülése, amennyiben ez lehetséges. Tüneti kezelésként második generációs antihisztamin készítmények adhatók a kezelőorvos által meghatározott, akár a szokásos dózisnál jóval magasabb mennyiségben is. Ha 2-4 héten belül nem észlelhető javulás, akkor az antihisztamin cseréje javasolt. Amennyiben továbbra sem sikerül változást elérni, ritkán szteroid készítmények használata is következhet, de ezek szedése csak a tünetek fellángolásakor, rövid ideig javasolt. A kezelés gyermekenként eltérhet, függ az életkortól, a tünetektől, a meglévő egyéb betegségektől is.
A csalánkiütés kivizsgálása és kezelése a szakemberek számára kihívást jelent. Fontos tudni, hogy a csalánkiütés gyerekeknél a sikeres kezelést követően is kiújulhat egy éven belül. A csalánkiütés fellángolása, az ismétlődő epizódok nagymértékben befolyásolják a gyerekek és szüleik életminőségét. A prognózis azonban bíztató, kutatók megfigyelése szerint ugyanis a diagnózist követő ötödik év végre a gyerekek többsége tünetmentes.
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktor úr segítőkészsége és kedvessége kimagasló színvonalú. A vizsgálatot a gyorsaság mellett az alaposság és betegközpontú hozzáállás jellemezte.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.