Csalánkiütés gyerekeknél több okból is jelentkezhet. A kivizsgálást nehezíti, ha a tünetek épp elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta a gyakori kiváltó okokat ás elmondta, hogyan segíthetjük a mielőbbi kezelést.
A csalánkiütést - orvosi nevén urticaria – onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. A bőr felsőbb rétegeinek duzzanatát a hisztamin nevű anyag felszabadulása okozza. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá.
A tünetek rendszerint hirtelen jelennek meg és típustól függően órákon belül eltűnhetnek, de akár heteken át is megmaradhatnak. Az akut csalánkiütés 4-6 héten belül elmúlik. Hátterében állhat valamilyen allergia, gyógyszer, étel fogyasztása vagy rovarméreg allergia esetén fellépő súlyos allergiás reakció - tüneteként is jelentkezhet. A csalánkiütés gyerekeknél leggyakoribb oka azonban valamilyen vírusfertőzés, például felső légúti hurut kapcsán is jelentkezhet. Orvosnak és betegnek is a nagyobb kihívást a krónikus – 6 hétnél tovább fennálló - csalánkiütés kiváltó okainak meghatározása jelenti.
Krónikus csalánkiütés esetében a panaszok 6 hétnél tovább tartanak. Ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más helyeken megjelennek. Hosszabb időre, akár napokra is megszűnhetnek, majd újra felbukkannak, mindig újabb bőrterületeken.
A krónikus urticaria lehet spontán és indikálható. A krónikus spontán csalánkiütést okozhatja például valamilyen fertőzés, (Sterptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori, Chlamydia, Mycoplasma), gyógyszer vagy autoimmun folyamat. Sokszor sajnos kiváltó ok nem azonosítható.
A csalánkiütés diagnózisának első lépéseként a kezelőorvos megismeri a kórelőzményeket és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszokat. A kórtörténet alapján tudja meghatározni, hogy milyen rutin – például teljes vérkép, süllyedés – és milyen speciális – például ételallergia – vizsgálatok elvégzésére van szükség. A válaszok függvényében a rendelőben is végezhető provokációs teszt, például hideg-meleg, karcolás vagy UV-fény segítségével.
A részletes beszámoló tehát önmagában is közelebb vihet a diagnózishoz és nagymértékben leszűkíti a további vizsgálatok körét. Az alábbi kérdéseket gondoljuk át, az orvosi konzultáció előtt:
- Mikor jelentkeztek először a tünetek?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
- Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
Dr. Balogh Ádám javasolja, hogy konzultáció előtt vezessünk tüneti naplót. Így minden nap, minden fontos adatot, panaszt feljegyezhetünk. A számunkra lényegtelen vagy összefüggéstelennek tűnő leírás értékes információt jelenthet a kezelőorvos számára.
A csalánkiütés megszűnéséhez a legfontosabb a kiváltó ok elkerülése, amennyiben ez lehetséges. Tüneti kezelésként második generációs antihisztamin készítmények adhatók a kezelőorvos által meghatározott, akár a szokásos dózisnál jóval magasabb mennyiségben is. Ha 2-4 héten belül nem észlelhető javulás, akkor az antihisztamin cseréje javasolt. Amennyiben továbbra sem sikerül változást elérni, ritkán szteroid készítmények használata is következhet, de ezek szedése csak a tünetek fellángolásakor, rövid ideig javasolt. A kezelés gyermekenként eltérhet, függ az életkortól, a tünetektől, a meglévő egyéb betegségektől is.
A csalánkiütés kivizsgálása és kezelése a szakemberek számára kihívást jelent. Fontos tudni, hogy a csalánkiütés gyerekeknél a sikeres kezelést követően is kiújulhat egy éven belül. A csalánkiütés fellángolása, az ismétlődő epizódok nagymértékben befolyásolják a gyerekek és szüleik életminőségét. A prognózis azonban bíztató, kutatók megfigyelése szerint ugyanis a diagnózist követő ötödik év végre a gyerekek többsége tünetmentes.
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekKeveset kellett várakoznunk. Az orvos nagy szakértelemmel rendelkezett, úgy éreztük hogy rendesen foglalkozik a problémánkkal.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás