Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság több mint 50%-a érzékeny legalább egy allergénnel szemben, a betegség súlyát még mindig kevesen ismerik fel. Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus erről, és a hiányzó ismeretek életveszélyes következményéről is beszélt a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában.
Sem egyéni, sem közösségi, sem pedig döntéshozói szinten nem ismert és elismert az allergiás betegség súlya, ez pedig épp oly mértékben hozzájárul a betegség terjedéséhez, mint az öröklött hajlam, a környezeti tényezők vagy az életmód. A Budai Allergiaközpont orvosa, a Magyar Allergia Szövetség elnöke hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az allergiák kezelése hazánkban is egyre növekvő terhet jelent a társadalomra nézve – gyógyszer és egyéb költségek, elvesztett munkanapok, teljesítmény csökkenés – a betegséget a mai napig „csak allergia”-két kezelik. Pedig a nem megfelelően kezelt betegnél idővel újabb allergiák jelenhetnek meg, illetve szövődményként asztma is jelentkezhet.
Sajnos a hiányos ismeretek még az olyan súlyos tünetegyüttesek kapcsán is megmutatkoznak, mint az anafilaxia. Az anafilaxia a legsúlyosabb allergiás reakció, melyet elsősorban földimogyoró, diófélék, halak és tenger gyümölcsei okoznak, de kiválthatja tejfehérjék, tojás, szója, egyes gyógyszerek fogyasztása és rovarmérgek is. Ételallergia esetén, ha az érintett személy az allergént tartalmazó ételt elfogyasztja, akár gégevizenyő, vérnyomáscsökkenés, sápadtság, ájulás és eszméletvesztés is bekövetkezhet nála. Ez az anafilaxia, melynek kezeléséhez adrenalin injekcióra van/lehet szükség, amit a felkészített betegnek magának a saját combjába kell beadnia, amint a tünetei jelentkeznek. Csak ez képes megelőzni, hogy az állapota súlyosbodjon, míg a sürgősségi ellátás megérkezik. Ennek ellenére az orvosnál anafilaxia tüneteivel jelentkező beteget egész Európában az esetek többségében antihisztaminokkal és/vagy kortikoszteroidokkal kezelték még a közelmúltban is, adrenalint csak az esetek 13%-ában alkalmaztak.
2014 év vége óta uniós jogszabály alapján nálunk is törvényileg kötelező az allergének feltüntetése az élelmiszerek csomagolásán vagy más információs helyen. Az ételallergiások a mindennapi gyakorlatban szembesülnek a hiányosságokkal, amelyeket egy 2016-ban, hazánkban elvégzett felmérés is megerősített. Eszerint a termékek 61 százalékánál nem volt megfelelő az allergének jelölése: sok helyen rossz, vagy hiányos, illetve rossz olvashatóságú, elérhetőségű jelölést találtak.
Az ételallergiások érdekében természetesen nélkülözhetetlen a törvényi előírások betartása, az allergének pontos jelölése az élelmiszereken. Fontos az információk, ismeretek terjesztése, ismerni és felismerni a betegség tüneteit, melyek az allergia típusától függően változók lehetnek, és életkoronként is gyakoriságukban eltéréseket mutatnak. Folyamatos kihívást jelent az új allergiák megjelenése, illetve az is, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek az első tünetek. Azonban ezeket idejében felismerve és kezelve, szükség esetén a családban elvégzett szűrővizsgálatokkal is kiegészítve biztosítható a betegek jó életminősége és megelőzhető a betegség súlyosbodása is.
Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma hazánkban. A megbetegedéseket döntően a delta variáns okozza, ezzel kapcsolatban pedig sokszor hallhatjuk, hogy az allergiához hasonló tüneteket okoz. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arra kértük, foglalja össze a két betegség közötti hasonlóságokat és különbségeket.
A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, majd - röviden összefoglalva - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a tápcsatornából felszívódnak. A felszívódási zavar során ez a folyamat valamilyen okból nem megy végbe tökéletesen, ezt pedig különböző tünetek jelzik. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán javasolt orvoshoz fordulni.
