Sok esetben nem is sejtjük, hogy náthás tüneteinkért egy a lakásban megbújó, szabad szemmel nem látható élőlény a felelős.
Háziporatka bárhol előfordulhat, ahol emberek élnek, mivel a bőrünkről lehulló, elhalt hámsejtek jelentik számára a táplálékot. Kedveli a párás, meleg helyeket, emiatt különösen nagy számban fordul elő a lakások kárpitozott bútoraiban, szőnyegekben, ágyak matracaiban, párnában. Atkák milliói élhetnek velünk az otthonukban, jelenlétükről azonban csak akkor szerzünk tudomást, ha valamilyen allergiás tünetet okoznak – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legtöbben szénanáthás tünetekre – orrdugulás, orrfolyás, köhögés, tüsszögés - panaszkodnak, de van, akinél bőrtünetek, kiütések jelzik az allergiát.
Az atkák tehát jelen vannak az otthonunkban, az pedig egyéni érzékenység kérdése – csak úgy, mint az allergiáknál általában – hogy kinél okoznak allergiás tüneteket. Nem lehetetlen megszabadulni tőlük, ám kétségtelen nehéz feladat, hiszen gyorsan szaporodnak, és nem csak életükben allergizálnak – az allergiás tüneteket az atkák ürüléke okozza – de az elhullott atka tetem is hosszú ideig képes tüneteket okozni.
A légúti allergiák jelentkezhetnek szezonálisan, az allergén növény virágzásának idején, a legtöbben most épp a parlagfű miatt szenvednek. A szezonális allergia tünetei tavasztól-őszig jelentkeznek, a másik csoportba tartozó légúti allergiák azonban egész évben panaszokat okoznak. Ide tartozik például a háziállatok szőre, vagy a penészgomba allergia mellett a poratka által kiváltott tünetek is. Ha tehát egész évben tüsszögünk, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, torokkaparás jelentkezik, akkor érdemes a poratka allergiára is gondolni. A tünetek az őszi – téli időszakban, zárt térben, különösen éjjel, a hálószobában fokozódnak.
A poratka allergia a szokásos vizsgálati módokkal – Prick-teszt és/vagy vérvizsgálat - igazolható. Ha bebizonyosodik, hogy ez az apró élőlény áll a panaszaink hátterében, akkor egyrészt már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, másrészt sokkal gyakrabban és alaposabban fogunk takarítani, mint azelőtt.
A poratka allergia gyógyszerekkel jól kezelhető, ám az is fontos, hogy környezeti változásokkal is támogassunk az eredményes kezelést – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Ez kezdetben jelentősebb kiadásokkal is járhat, hiszen érdemes a korábbi ágymatracot antiallergénre cserélni, illetve egy magas hőfokon mosható párnát is beszerezni. A 60fok feletti mosás, illetve a fagyasztás ugyanis képes elpusztítani a poratkákat. A plüssállatokat ezért érdemes szelektálni, a megmaradt darabokat pedig időnként a fagyasztóban tartani egy napig, vagy ha bírják, magas hőfokon kimosni. A szőnyegektől, vastag függönyöktől inkább váljunk meg, jó, ha csökkentjük a lakásban az olyan felületek számát, ahol a poratka megtelepedhet. Sokat segíthet egy légtisztító berendezés is, ami képes kiszűrni a levegőből az allergéneket, de hatékony fegyverünk a rendszeres – legalább heti egy – alapos porszívózás és felmosás is.
Teljes mértékben nem tudjuk atkamentesíteni az otthonunkat, de ezeket a tanácsokat megfogadva a számukat jelentősen csökkenteni lehet, ami szükséges ahhoz, hogy a gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet érjünk el.
Távkonzultációs lehetőség csak immunterápia kontroll esetén!
Vélemények dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekÉvek óta elhúzódó allergiával kerestem fel Önöket. Az első vizit után, a pontos diagnózisnak és a és a gyógyszeres kezelésnek köszönhetően rohamosan javult az állapotom. A doktornő minden részletre kiterjedően kikérdezett, és teljes körűen felvilágosított a problémámról. Az összes kérdésemre készségesen válaszolt. A kontroll viziten már csak a továbbiakat kellett pontosítani.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.