A mézeskalács az ünnepi menü fontos része, ám az édesanyákban gyakran felmerül a kérdés, vajon adhatnak-e a népszerű karácsonyi édességből gyermeküknek? Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa segít eligazodni ebben a kérdésben.
A mézben természetes módon előfordulhat a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a botulizmus nevű súlyos ételmérgezés okozója. Az izomgörcsöket és izombénulást okozó baktériumot a méz mellett többek közt a talajtól nehezen megtisztítható zöldségek és a szakszerűtlenül tartósított háztáji füstölt húsok, kolbász és hurkák is tartalmazhatják.
Ezek a cikkek is érdekelhetik |
A kisgyermekek értelen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a különböző fertőzésekre. Ha a Clostridium botulinum nevű kórokozók a szervezetükbe jutnak, a bélben elszaporodnak és erős méreganyagot termelnek. A bél nyálkahártyán ez a méreganyag a szervezetbe jut és a már említett súlyos tüneteket váltja ki.
Az immunrendszer érése miatt a szakemberek csak 1 éves kor után javasolják a méz bevezetését a gyermek étrendjébe.
„Egy évnél fiatalabb csecsemők és kisgyermekek esetében tehát kerüljük a méz hozzáadásával készült sütemények fogyasztását, és ne adjunk mézes teát sem, semmi olyasmit, ami mézet tartalmaz. Ez alól kivételt képeznek az élelmiszeripar által előállított termékek. Megfelelő nyomáson és a megadott ideig, 120fokon történő hőkezelés hatására a Clostridium baktériumok elpusztulnak.”
A Mentes Receptek blogon található recept alapján finom glutén-, laktóz- és cukormentes mézeskalácsot készíthetünk, méz nélkül, az alábbi hozzávalókból:
- 80 g cirokliszt
- 80 g gesztenyeliszt
- 10 g útifűmaghéj
- 2 db „S” méretű tojás
- 40 g vaj (laktózmentes)
- 40 g xilit
- 20 g eritrit
- 1 evőkanál mézeskalács fűszerkeverék
- + liszt a nyújtáshoz
A recept elkészítésének leírása, az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://mentesrecept.blog.hu/2016/12/21/mezeskalacs_keksz_sutipecsettel
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.