Az allergiát tartósan, akár 10-12 évre megszüntető kezelést még az allergén növény virágzása előtt, legalább 2 hónappal korábban meg kell kezdeni. Ezekben a hónapokban tehát már érdemes utána járni a részleteknek, ha ebben az évben mi is fontolgatjuk a kezelést. Arról, hogy kinél kezdhető és kinél nem allergén immunterápia, dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa adott felvilágosítást.
Az allergén immunterápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan 3 éves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az allergén immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. A készítmények tabletta, spray vagy cseppek formájában elérhetőek, így már gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben be tudja tartani, hogy az allergén kivonatot megadott ideig a nyelve alatt tartja, a hatóanyagok ugyanis így szívódnak fel. A kezelés mellékhatásai enyhék, és minden esetben átmeneti jellegűek. Akinél előfordul, helyi reakció – bizsergés, viszketés a szájban – szokott jelentkezni.
Habár az allergén immunterápiát javasoljuk mindenkinek, aki nem elégedett a gyógyszeres, tüneti kezelés eredményével vagy nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni, léteznek azonban olyan okok, amelyek mégis kizárják a kezelés megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. Még egy fontos tudnivaló, hogy a kezelés pollen-, állatszőr- és háziporatka allergia esetén végezhető ebben a formában (tabletta, spray vagy cseppek). Méh és darázsméreg allergiában azonban csak injekciós kezelés alkalmazható. Az injekciós kezelést rovarméreg allergiában csak olyan fekvőbeteg intézményekben szabad végezni, ahol intenzív osztály elérhető.
A terhesség szintén kizáró ok. Ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, a terápia folytatása nem kizárt, de minden esetben komolyan meg kell fontolni. A kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve, azonban a nagyon ritkán fellépő súlyos mellékhatások – a világon összesen 11 ilyen eset fordult elő - kezelése várandós kismamáknál nem egyszerű. Ha valaki gyermeket tervez, az immunterápia megkezdését inkább javasolt későbbre halasztani.
Ahhoz, hogy valakinél az allergén immunterápiát meg lehessen kezdeni, először is allergiavizsgálatot kell végezni, majd ennek eredményét a beteg panaszaival összevetve meghatározni, hogy ha több mindenre allergiás, akkor melyik a legerősebb allergén. Később más allergénnel is kiegészíthetjük a kezelést - párhuzamosan maximum kettő végezhető - ám minden esetben egy készítménnyel kezdjük, azzal, ami a legerősebb tüneteket okozza – magyarázza dr. Balogh Katalin.
Fontos tudni, hogy a kezelést az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal korábban meg kell kezdeni. A nyírfaallergiások még januárban kezdhetik, a pázsitfüvekre allergiásoknak márciusig, a parlagfűre allergiásoknak májusig van idejük a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére és az allergén immunterápiát végző kezelőorvossal történő egyeztetésre.
Vélemények dr. Balogh Katalinról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekJól megközelíthető helyszín, igényes klinika. A doktornő nagyon figyelmes volt és kedves. Magas szakmai hozzáállással kezelte a panaszaimat és annak megfelelően adott iránymutatást. Abszolút meg vagyok vele elégedve és még biztos visszamegyek hozzá.
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.